Infostart.hu
eur:
359.79
usd:
315.72
bux:
143466.09
2026. július 27. hétfő Liliána, Olga
Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója beszédet mond a ThyssenKrupp Industrial Solutions AG ügyvezető igazgatójával az 1,2 milliárd euróból (390 milliárd forint) létrehozandó poliol üzem tervezési, beszerzési és kivitelezési feladataihoz kapcsolódó szerződések aláírásán a budapesti Four Seasons Hotelben 2018. szeptember 12-én. A beruházás 200 munkahelyet teremt majd a Borsod-megyei Tiszaújvárosban, a Mol-csoport magyarországi petrolkémiai központjában.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Horvátország tavasszal kivásárolná a Molt

Áprilisra készül el a horvát kormány ajánlata a az INA 49 százalékos tulajdonrészének kivásárlásáról.

Pontot tenne a horvát kormány a régóta húzódó vita végére a Mollal. Április második felében elkészülhet a horvát kormány ajánlata arról, hogy mennyiért vásárolnák vissza a magyar olajipari cégtől az INA-ban birtokolt részvényeket - nyilatkozta a Népszavának Tomislav Ćorić horvát környezetvédelmi és energiaügyi miniszter Zágrábban.

A horvát kormány tavaly októberben adott megbízást a New York-i Lazard befektetési banknak a tranzakció előkészítésére.

A Mol-csoport jelenleg az INA részvények több mint 49 százalékával rendelkezik, amelyeket 2003 óta több részletben vásárolt meg mintegy 1,8 milliárd dollárért. 2009-ben az akkori horvát kormánnyal megegyezve a Mol az irányítást is átvette az INA fölött. Zágráb évekkel ezelőtt bejelentette, hogy a Molt ki szeretné vásárolni.

A horvátok szerint eleve nem tisztességes úton, hanem horvát politikusok, köztük Ivo Sanader akkori kormányfő megvesztegetésével jutott irányító helyzetbe a Mol. A zágrábi bíróság a múlt decemberben mind Sanadert, mind Hernádi Zsolt Mol vezért bűnösnek találta és első fokon szabadságvesztésre ítélte. Utóbbi továbbra is visszautasítja a vádakat, mondván a magyar hatóságok már felmentették a korrupció vádja alól, független nemzetközi szakértők szerint pedig a horvátországi ügyészi eljárás elfogult volt és a hozzáértés teljes hiányáról tanúskodott.

A Mol emellett 2013-ban döntőbíráskodást kezdeményezett befektetéseinek védelmében a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID), azt állítva, hogy a zágrábi kormány nem teljesítette bizonyos kötelezettségeit. A tét a Mol egymilliárdos követelésének teljesítése. A vitarendezési eljárás időközben lezajlott, és a döntés Tomislav Ćorić miniszter várakozása szerint még az idén megszületik.

Címlapról ajánljuk
„Hisz abban, amit ő épít fel” – Elemzők Orbán Viktor tusnádfürdői beszédéről

„Hisz abban, amit ő épít fel” – Elemzők Orbán Viktor tusnádfürdői beszédéről

Kiszelly Zoltán (Századvég) szerint a Fidesz elnöke úgy gondolhatja, hogy jönnek olyan gazdasági nehézségek, amelyek majd segítenek a legnagyobb ellenzéki párt támogatottságán. Horn Gábor (Republikon) szerint viszont a meghirdetett ellenállásnak nincs semmiféle társadalmi bázisa, sőt Orbán Viktor környezete sincs úgy elköteleződve már, mint régen.

Bizalmi vagyonkezelés: szigorodnak a szabályok, fellépnek az adóelkerülés ellen

Változnak a bizalmi vagyonkezelés adószabályai: a 2026. augusztus 31. után vagyonkezelésbe adott vagyonelemeknél megszűnik az eddigi ötéves adómentességi szabály, és szigorúbb eljárás alá vonják az érintetteket. Fajcsák Gábor, az RSM adóüzletágának vezetője szerint a változás csupán azokat érinti negatívan, akik az adózási kiskapukat kihasználták, de azoknak nincs félnivalójuk, akik tisztességesen jártak el.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Nem nekünk való a saját deviza, és ezt az érzést egyre többen osztják idehaza, amit az euróbevezetés régióban rekordnak számító mértékű támogatottsága kiválóan jelez. Ahogy a Portfolio meghívott szakértői korábban megállapították: a gazdaságpolitika sokszor nem sokkcsillapításra, hanem sokkgenerálásra használta az árfolyam-politikai mozgásteret, így nem csoda, hogy óriási konszenzus övezi a Tisza-kormány azon erőfeszítéseit, hogy bevezessük a közös európai fizetőeszközt. Hogy állunk most ezen az úton és mit jelent mindez KKV-szemszögből? A témáról sok egyéb kulcskérdés mellett bővebben a szeptember 9-i Lendületben a hazai vállalkozások 2026 konferencián esik majd szó.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×