Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója beszél az OTP Agrár Gálán a fővárosi Várkert Bazárban 2019. február 4-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Csányi Sándor: gyorsan fejlődő országba lépett be az OTP

Makrogazdasági szempontból stabil országba sikerült belépnie az OTP-nek azzal, hogy megvette a Societe Generale csoport albán leánybankját, a Banka Societe Generale Albania SH.A. pénzintézetet  - mondta Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója Tiranában.

A Banka Societe Generale Albania SH.A. csaknem 6 százalékos piaci részesedésével Albánia ötödik legnagyobb bankja, univerzális bankként a lakossági és vállalati szegmensben egyaránt aktív. Az albán bank megvásárlásával az OTP csoport már a kelet-közép-európai régió tíz országában van jelen, és Moldova lesz a 11. ország, ahol elkezd tevékenykedni - jelezte Csányi Sándor, aki felidézte: az OTP 15 éve már megpróbált megvásárolni egy albán bankot, de akkor alulmaradt a Raiffeisennel szemben, de most kedvezőbb helyzetben, egy fejlődő és makrogazdasági szempontból stabil országba sikerült belépnie ezzel a bankvétellel.

Az OTP elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, Albánia ugyan az egyik leggyorsabban növekvő európai gazdaságot mondhatja magáénak, de

a banki termékek penetrációja, elterjedtsége alacsony, így jelentősen lehet növelni, szélesíteni a banki termékek elfogadottságát az ügyfelek között, van tere a növekedésnek.

Az OTP a legnagyobb bank szeretne lenni az albán piacon. Ezt elsősorban organikus növekedéssel szeretnék megvalósítani, de ha megfelelő akvizíciós célpontot találnak, azaz egy jó bank megvehető lesz, akkor megvizsgálják az akvizíciós lehetőséget - fűzte hozzá az elnök-vezérigazgató. Csányi Sándor arról is szólt, hogy Albániában a turizmus várhatóan nagymértékben beindul a következő években, ehhez kapcsolódóan a pénzügyi szolgáltatások terén az OTP jelentős szerepet kíván játszani. Az OTP elnök-vezérigazgatója elmondta: az idei év végére az OTP mérlegfőösszege a 70 milliárd eurót is elérheti, tavaly az adózás utáni eredménye már meghaladta az 1 milliárd eurót. Csányi Sándor jelezte: az OTP vezetése a növekedés híve, de nem mindenáron akar növekedni.

Wolf László vezérigazgató-helyettes kérdésre válaszolva elmondta, Albániában most semmilyen új tárgyalásba nem kezdtek egy esetleges következő bankvételről. A most megvásárolt albán bank vételi árát - az eladó pénzintézet álláspontjára hivatkozva - nem közölte, de annyit elárult, hogy

a profitból kevesebb mint öt év alatt megtérül a bank megvétele.

Bese Péter, a jövőben OTP Albánia néven működő bank felügyelő bizottságának elnöke elmondta: az utolsó, pénzügyileg lezárt évben, 2017 végén az albán pénzintézet mérlegfőösszege 641 millió euró volt, adózás utáni nyeresége 3,2 millió eurót tett ki.

A megvásárolt bank több mint 170 ezer ügyfelet szolgál ki, 36 fiókkal rendelkezik Albániában, és két újabb bankfiókokat terveznek nyitni.

Bese Péter véleménye szerint nagyon jó bankot vett az OTP, az albán pénzintézet személyi állománya kiváló, és Albániában ennek a banknak a legalacsonyabb az npl-rátája, vagyis a nem teljesítő hitelek aránya. Jelezte: a digitalizáció megvalósítását és a kiszolgálás minőségének további javítását szeretnék elérni.

Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×