Infostart.hu
eur:
378.32
usd:
320.94
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Nyitókép: Pixabay.com

Berlinben egyszerűen befagyasztanák az ingatlanbérleti díjakat

Tíz év alatt 100 százalékkal drágult a lakásbérlés Németország fővárosában, ami különösen is nagy gond lehet a politikusoknak azt nézve, hogy a városlakók 85 százaléka nem tulajdonos, hanem bérlő.

Hogy megakadályozzák a megélhetési költségek lehetetlen szintre emelkedését, ingatlanbérleti díjplafont és befagyasztást terveznek Berlinben - írja a BBC hírportálja. A német fővárost korábbi polgármestere a "szegény, de szexi" jelzőpárossal illette, azonban a munkaerő-piaci boom és a beáramló rengeteg diák teljesen megváltoztatta Berlin ingatlanhelyzetét, ami így már mindennek nevezhető, csak "szegénynek" nem.

Az Immowelt ingatlanszakportál szerint

a berlini bérleti díjak az elmúlt tíz évben 100 százalékos növekedést mutattak, négyzetméterenként 5,6 euróról 11,4 euróra,

és bár összegszerűen még így is olcsóbb a bérlés, mint Münchenben vagy Frankfurtban - egy egyhálószobás lakásért havi 1000 euró körüli összeget kell fizetni -,

a drágulás sehol az országban nem volt ekkora.

Erre a tendenciára javasolják most helyi politikusok a bérleti díjak ötéves befagyasztását, miután egy ügyvéd annak a véleményének adott hangot: tartományi szinten lehet bérletidíj-szabályokat alkotni.

Szakemberek rámutatnak, hogy a Berlinbe költözés sokkal gyorsabb ütemű, mint ahogy az új lakóingatlanokat meg tudják építeni, a jelenlegi tendencia szerint

a 3,7 milliós lakosságszám 2025-re ráadásul 4 millióra nő úgy, hogy a városlakók 85 százaléka nem tulajdonosa, csak bérlője a lakásának.

A bérlési költségek elszabadulása ellen egyébként civilek már petíciót is szerkesztettek, a helyi politikusok pedig attól tarthatnak, ha nem tesznek valamit, "forradalmi helyzet alakul ki". Berlin mellett Hamburgban is felmerült már a probléma - olvasható a BBC oldalán.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×