A Központi Statisztikai Hivatal a 2016-os mikrocenzus kivándorlással kapcsolatos eredményeit összegezte, így állapították meg azt, hogy a magyarországi háztartásokban önbevallása alapján 2016 októberében 265 ezer olyan magyar élt külföldön, aki vagy abban az időpontban vagy egy korábbi időszakban a háztartás tagjának számított. A KSH kiadványából az is kiderült, hogy a magyar népesség 4 százalékának van közeli migrációs tapasztalata, ami azt jelenti, hogy 2000 óta 378 ezer fő élt külföldön hosszabb-rövidebb ideig.

Azt a statisztikai hivatal is elismeri, hogy

a mikrocenzus mintája „továbbra sem alkalmas arra, hogy a kivándorlás mértékére, valamint a külföldön élők számára pontos becslést adjon”.

Az okok között megemlítik például azt, hogy a mikrocenzus csak a magyarországi lakcímeken élő személyeket rögzítette, így amennyiben a teljes háztartás külföldre költözött, ők nem jelennek meg ebben a mintában.

A másik, hogy az itthon maradt és megkérdezett hozzátartozók különféleképpen értelmezhetik a tartósan külföldön élők kategóriáját. Ezért – mint fogalmaznak – a minta csak arra alkalmas, hogy megvizsgálják „a külföldön élő népesség demográfiai jellemzőit, a külföldön élők társadalmi sajátosságait”.

Az utóbbi években egyébként több becslés is született a külföldön élők számát illetően, ezek 120-637 ezer közötti számot tartalmaznak. Míg a mikrocenzus szerint 265 ezer, az ENSZ tükörstatisztikája szerint 623 ezer, az európai tükörstatisztikai szerint 416 ezer magyar él külföldön, addig a Portfolio idén tavasszal közölt becslése egy 610 ezres adattal számol. Az adatokban a nagy eltérés elsősorban az eltérő módszertan eredménye.

A gazdasági portál szerint azonban még

a mikrocenzus adatai sem támasztják alá azt, hogy az utóbbi években megfordult volna az elvándorlás tendenciája:

a mikrocenzus alapján a magyar lakosság 2,6 százalékának, 242 ezer főnek volt legalább egyéves migrációs tapasztalata. A 2011-es népszámláláskor még csak a lakosság 2,1 százaléka, vagyis 198 ezer fő számolt be migrációs tapasztalatról.

A főbb célország Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság. A hivatalos statisztika utóbbi ország esetében 100 ezres kint élő magyarsággal számol, a Portfolio szerint azonban ennek akár a kétszerese is lehet a valós szám.

Az egyes korosztályok esetében a fiatalabb korosztálynál, a 25-45 éves korcsoportnál figyelhető meg az elvándorlási hajlandóság. 2000 óta a kivándoroltak kilencven százaléka a 16-64 éves korosztályba tartozik. A kivándorlók elsősorban munkavállalási céllal hagyják el az országot, jelenleg a külföldön élők 86 százaléka dolgozik.

Az eddigi kivándorlás mellett a migrációs potenciált is vizsgálta a statisztikai hivatal, ennek alapján a 16-64 éves magyar állampolgárok 8,4 százalékának van valamilyen kivándorlási terve a következő két évre. Ez a Portfolio kalkulációja szerint 510 ezer ember. A képet ugyanakkor árnyalja, hogy nehéz azt mérni, kinek mennyire komoly a kivándorlási szándéka. A korábbi kutatások például 20 százalék alattira becsülik a ténylegesen megvalósuló kivándorlást a megkérdezettek által jelzett tervezett kivándorlásból.