Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Jelentősen emelkedik a nyugdíjkorhatár

Jelentősen emelkedik a nyugdíjkorhatár

Sok országban fog emelkedni a nyugdíjkorhatár az elkövetkezendő években. A folyamat összhangban van a várható élettartam emelkedésével, illetve ennek segítségével válhat anyagilag fenntarthatóvá a nyugdíjrendszer.

Számos országban zajlik a nyugdíjkorhatár fokozatos megemelése – hivatkozik a Pénzcentrum az OECD friss tanulmányára. Ezt a folyamatot több tényező is indokolttá teszi, amelyek közül a legfontosabbak nyilvánvalóan a demográfiai változások: egyrészt egyre nagyobb az idősek társadalmon belüli aránya, másrészt a születéskori várható élettartam is egyre növekszik. Ezek a folyamatok anyagilag egyre nagyobb terhet rónak a nyugdíjrendszerre, hiszen egyre kevesebb aktív dolgozó kénytelen eltartani egyre több nyugdíjast.

A korhatár emelés segíti a rendszer pénzügyi fenntarthatóságát: a később visszavonulók tovább adóznak, illetve kevesebb időt fognak nyugdíjasként leélni.

A folyamat a magyarországi munkavállalók számára is ismert, mivel nálunk is 65 évre emelkedett a korábban alacsonyabb nyugdíjkorhatár. Az emelés hazánkban is fokozatosan megy végbe: az új korhatár az 1956 után születetteket érinti, akik 2022-től mehetnek nyugdíjba.

A magyarországi nyugdíjkorhatár egyébként még az emelést követően sem számít magasnak, mivel az OECD sok tagállamában ezzel megegyező a korhatár. Sőt, több országban már e fölé emelkedik: például Dániában, Finnországban és Hollandiában is megszületett már a döntés a korhatár további emeléséről. Egyes országok – mint Izland, Norvégia és Németország – azonban egyelőre nem tervezi az emelést. Lengyelországban pedig elvetették a korhatár emelésének tervezetét, és végül a csökkentés mellett döntöttek.

A nyugdíjkorhatár fokozatos megemelésével azonban nem tudják megoldani a legfőbb problémát, miszerint a különböző országok lakossága egyre öregszik. A Világgazdasági Fórum (WEF) jelentése szerint nem csupán Magyarországon, de a fejlett világban is előbb-utóbb szembe kell nézni a fenntarthatatlan nyugdíjrendszer megreformálásával.

A népesség elöregedése és fogyása mellett problémát jelent, hogy sokan vannak azok, akiknek olyan alacsony a bérezésük, hogy az állami nyugdíjkasszába befizetett hozzájárulásuk csekély. Ráadásul a digitalizáció hatására várhatóan rengeteg munkahely fog megszűnni a közeljövőben.

„Jobb, ha mindenki felkészül, 70 éves kor az új nyugdíjkorhatár”

– állítja Suze Orman, amerikai pénzügyi guru. 

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×