A jegyzőkönyv szerint a döntéshozók túlnyomó többsége szükségesnek tartotta a korábbi előretekintő üzenet megerősítését, így egyetértett abban, hogy az óvatos kamatcsökkentés mindaddig folytatódhat, amíg az a középtávú inflációs cél elérését támogatja.

A monetáris tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság óvatos monetáris politikát indokol.

A tanács úgy ítélte meg: a márciusi Inflációs jelentés előrejelzési feltételei továbbra is érvényesülnek, az inflációs kilátások és a reálgazdaság ciklikus pozíciója az irányadó ráta további csökkentése és a tartósan laza monetáris kondíciók irányába mutatnak.

A jegyzőkönyv szerint Balog Ádám, Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc, Kandrács Csaba, Kocziszky György, Matolcsy György, Pleschinger Gyula és Windisch László is az alapkamat 1,80 százalékra csökkentésére szavazott.

A tanács megítélése szerint folytatódhat a magyar gazdaság növekedése. Az erősödő gazdasági aktivitás mellett a kibocsátás elmarad potenciális szintjétől, és a reálgazdasági környezet bár csökkenő mértékben, de továbbra is dezinflációs hatású marad. A belső keresleti tételek élénkülése ellenére a külső piacok elhúzódó kilábalása miatt a kapacitáskihasználtság csak fokozatosan javulhat. A foglalkoztatás növekedése mellett a munkanélküliség továbbra is meghaladja a strukturális tényezők által meghatározott hosszú távú szintjét. Az inflációs nyomás tartósan mérsékelt maradhat - olvasható a jegyzőkönyvben.

A márciusi inflációs adat alapján a fogyasztói árak historikusan alacsony dinamikát mutatnak, ugyanakkor az árak csökkenési üteme mérséklődött. A márciusi inflációs adat összhangban alakult a márciusi inflációs jelentés előrejelzésével, míg a piaci várakozásokat némileg meghaladta. A rövid távú kilátásokat megragadó inflációs alapfolyamat mutatók továbbra is mérsékelt inflációs nyomást jeleznek, amihez hozzájárul a tartósan alacsony külpiaci infláció, a kihasználatlan kapacitások nagysága, valamint az inflációs várakozások mérséklődése.

Az infláció alakulásában elsősorban az üzemanyagárak emelkedése játszott szerepet, míg a maginfláció nem változott érdemben az előző hónaphoz képest. A belső kereslet élénkülésével, illetve a bérek emelkedésének köszönhetően a maginfláció fokozatosan emelkedhet, azonban e folyamatot lassíthatják az alacsony nyersanyagárak másodkörös hatásai. Összességében a mérsékeltebb alapfolyamatok visszafogott inflációs környezet irányába mutathatnak, így az infláció csak az előrejelzési horizont végén emelkedhet 3 százalék közelébe.

A döntéshozók egyetértettek az alapkamat 15 bázispontos csökkentését illetően, amelyet azzal magyaráztak, hogy ez összhangban van a jegybank korábbi magatartásával és a piaci várakozásokkal, így erősíti a jegybank hitelességét és kiszámíthatóságát, illetve előretekintve megfelelő mozgásteret biztosít a lazítási ciklus folytatására.