A helyettes államtitkár kifejtette, hogy a 2007-1013. közötti uniós fejlesztési ciklusban 17 operatív programban szerepeltek a forrás felhasználási lehetőségek, ezt a 2014-2020-as időszakra 10-re csökkentették, ezek közül többnyire három - a GINOP, a TOP és a VEKOP - tartalmazza a vállalkozások pályázati lehetőségeit.

Kitért arra is, hogy a 2014-2020-as fejlesztési időszakban csak a legindokoltabb fejlesztéseket támogatják.

A 2014-2020-as időszakban lényeges változás a korábbihoz képest, hogy a rendelkezésre álló forrás, azaz 12 ezer milliárd forint támogatás 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítja az ország, és az előző időszaki 84 százalékról 40 százalékra csökkenti az államnak szánt forrásokat - mondta Csepreghy Nándor. Jelezte azt is: az állami beruházásoknak azonos minőségű hozzáférést kell biztosítaniuk a szolgáltatásokhoz az ország különböző területein, illetve csökkenteni kell a vidék Magyarországa és a központi régió, illetve a vidék Magyarországa és a megyeszékhelyek között megtalálható különbségeket a közszolgáltatásban.

Elmondta, hogy a korábbi fejlesztési időszakban a növekedést és a munkahelyteremtést a pályázatokban egymáshoz kötötték, a gazdasági válságban azonban a cégek a vállalt feltételeket nem tudták teljesíteni, ezért indokolt a két feltétel különválasztása.

Az új munkahelyek létesítése a jövőben elsősorban a mezőgazdaság, a turisztika és a gépipar területén várható uniós forrásból, és a támogatott különböző szektoroknál fontos szempont lesz, hogy egyre több magyar termék és szolgáltatás találjon külpiacot.

Az innovációra a mostani fejlesztési ciklusban 750 milliárd forint uniós támogatás várható a 2007-2013-as időszak 250 milliárd forintjával szemben - ismertette a helyettes államtitkár. A cél az, hogy versenyképes gazdasági szerkezet jöjjön létre, így a gyógyszeripar, járműgyártás, informatika ágazatok támogatása lehetséges ebből a forrásból, illetve az innovatív kis- és középvállalkozói szektor mellett a kkv-kal együttműködő nagyvállalatok, valamint a hazai kutató-fejlesztő egyetemek is részesülhetnek ebből a lehetőségből.

A pályázati rendszer átalakítása az uniós elvárásokat is szem előtt tartja, és nem jelent túlzott terhet a vállalkozásoknak - jelentette ki a helyettes államtitkár. A korábban gondot jelentő utófinanszírozásra megoldást kínál például az, hogy a köztartozással nem rendelkező teljes üzleti évet lezáró vállalkozásoktól nem kérnek biztosítéknyújtási kötelezettséget, a legtöbb pályázatnál a beruházás indulásánál előleg lehívással lehet élni, az önrészt pedig a projekt utolsó fázisában kell biztosítani, addig pedig a beruházással lehet hitelfelvételhez szükséges fedezetet is előteremteni - hívta fel a figyelmet a helyettes államtitkár.

A kiszámíthatóságot segíti az, hogy az adott év fejlesztési pénzügyi keretet még az év elején nyilvánosságra hozzák, a pályázati kiírás megjelenését követően 30 nap áll rendelkezésre az igénylés benyújtásához - mondta Csepreghy Nándor, aki szerint a pályázati rendszert a visszajelzések alapján javítani, módosítani lehet majd.

A helyettes államtitkár előadásában megismételte korábbi tájékoztatását, hogy az Európai Bizottság a korábbi pályázati rendszerben működő Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) 1., 2. és 3. prioritása mentén támogatott projektek kifizetését függesztette fel, a pályázati rendszer pedig 2014-ben átalakult.