"Tízből négy felnőtt rendelkezik aktív felhasználói profillal a Facebookon, ez a legnépszerűbb közösségi oldal. A második helyre a Skype jutott fel, a harmadik pedig - a portált használók és a regisztrált tagok száma alapján - a YouTube, a negyedikre a Google+ tudjuk besorolni. A többi portált - például a Twittert, a Netlogot, a MySpace-t, vagy a Tumblr-t - viszonylag kevesen, a felnőttek 1-4 százaléka használja" - mondta Rabcsánszki Laura.

"Összességében a felnőttek 44 százalékának van aktív felhasználói profilja valamilyen közösségi oldalon. Ez a szám nem ugyanazt jelenti, hogy hány regisztrált tagja van egy-egy oldalnak, hiszen van, akinek több profilja van, vagy oldalakat is kezel, így ez különbözhet attól, amit a közösségi oldalak mérnek" - magyarázta a Kutatópont médiakutatási igazgatója.

"Vannak olyan csoportok, akik inkább jellemzően használják ezeket a közösségi oldalakat, nem meglepő módon ezek a fiatalok, a 18-29 évesek 75 százaléka használja. A felsőfokú végzettségűek 62 százalékának, a budapestiek 55 százalékának van aktív felhasználói profilja. A férfiak és nők arányában nincsen különbség" - ismertette a piackutató cég médiakutatási igazgatója.

"Bár a közösségi oldalak nagyon sok lehetőséget nyújtanak szórakozásra, kapcsolattartásra vagy akár munkakeresésre, azt látjuk a felmérésből, hogy napi rendszerességgel a felhasználók 17 százaléka leginkább a barátaival, 13 százaléka a családjával tartja a kapcsolatot valamelyik közösségi oldalon. Sok külföldön élő a Skype-on keresztül ad hírt magáról vagy a Facebookon csetel költséghatékonyan" - mondta Rabcsánszki Laura.

"Kevésbé jellemző, hogy az emberek tájékozódásra, munkakeresésre használják ezeket az oldalakat. Valószínűleg azért, mert a munkakeresés általában nem mindennapi tevékenység. Az emberek 63 százaléka üzleti partnerekkel sem tartja közösségi oldalon a kapcsolatot és munkát sem keres, 61 százalék egyáltalán nem használta még erre a közösségi oldalt, bár megtehetné. A harmadik legnépszerűbb napi tevékenység a szórakozás, amelyet minden tízedik ember gyakorol" - mondta a Kutatópont médiakutatási igazgatója.

"Közélettel kevesebben foglalkoznak, mint gondolhatnánk. Vannak csoportok, amelyeknek az érdeklődésének középpontjában ez áll, de a Facebook-felhasználók közül 10-ből 7 válaszadó sohasem nyilvánul meg közéleti kérdésben. Inkább nem foglalkoznak politikával az emberek a közösségi oldalon, fontosabb a kapcsolattartás, a szórakozás. A tagok 13 százaléka naponta legalább egyszer lájkol vicces, szórakoztató dolgokat, 10 százaléka meg is oszt ilyeneket, zeneszámokat is ennyien lájkolnak. Ezek jellemzően inkább heti vagy havi rendszerességgel végzett tevékenységek. Az emberek a közösségi oldalakon nem foglalkoznak politikával; tízből hét válaszadó soha nem nyilvánul meg közéleti kérdésekben" - mondta Rabcsánszki Laura.

A szakember szerint a marketingesek számára sem Kánaán már ez az oldal, ugyanis az emberek fele nem kíváncsi a cégek, szervezetek megnyilvánulásaira. "Az oldalak követése is kicsit alacsonyabb arányt mutat, mint amit feltételezhetünk. Az oldalakat lájkolók tizenhat százaléka keresi fel naponta a kedvelt oldalakat. Inkább énekeseket, (8 százalék) márkákat (6 százalék) követnek, nem politikai, civil szervezeteket összesen a Facebook-használók 4 százaléka követ. A válaszadók 75 százaléka semmilyen oldalt nem kísér figyelemmel" - ismertette a Kutatópont médiakutatási igazgatója.