A június 24-én megtartott kamatdöntő ülésén az elemzői várakozásoknak megfelelően újabb történelmi mélypontra, 0,10 százalékponttal 2,3 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa.

A tanácstagok többsége szerint az ország kockázati megítélésének alakulását és a gazdasági növekedés élénkülését is figyelembe véve sor kerülhet még óvatos kamatcsökkentésre, ugyanakkor a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján az alapkamat érdemben megközelítette azt a szintet, ami az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja.

Az MNB 2012 augusztusában kezdett bele monetáris enyhítési ciklusába, akkor a jegybanki alapkamat 7 százalékon állt.

A monetáris tanács megítélése szerint az alacsony infláció tartósan fennmaradhat és csak az előrejelzési horizont végén éri el az árstabilitásnak megfelelő 3 százalék körüli értéket. Az infláció 2014-ben érdemben a 3 százalékos cél alatt maradhat, majd 2015 második felétől a középtávú inflációs céllal összhangban alakulhat.

Az alacsony inflációs környezethez hozzájárult a visszafogott külpiaci infláció, a kihasználatlan kapacitások nagysága, az alacsony bérdinamika, az inflációs várakozások mérséklődése, valamint a szabályozott-árak több lépcsőben végrehajtott csökkentése. Az előrejelzési horizonton a hazai reálgazdasági környezet bár csökkenő mértékben, de továbbra is dezinflációs hatású marad. Az élénkülő belső kereslet mellett is tartósan alacsony infláció elsősorban a kedvező költségoldali sokkok hatásával és a továbbra is laza munkapiac miatti visszafogott bérdinamikával magyarázható.

A jegyzőkönyv szerint az elmúlt negyedévben a nemzetközi befektetői hangulat változékonyan alakult, ami leginkább az amerikai központi bank szerepét betöltő Federal Reserve eszközvásárlási programjának folytatódó lassításával, az Európai Központi Bank kamatcsökkentésével és a bejelentett további intézkedéscsomagjával, valamint a folytatódó ukrán-orosz konfliktussal magyarázható.

A hazai kockázati felárak a márciusi inflációs jelentés megjelenése óta júniusra érdemben csökkentek. Ebben az időszakban mind a CDS-felár és a devizakötvények felára, mind a hosszú hozamok mérséklődtek, miközben az árfolyam erősödött. A hazai kockázati megítélés javulását az MNB önfinanszírozási koncepcióhoz kapcsolódó bejelentése is támogatta.

A monetáris tanács a júniusi inflációs jelentés áttekintését követően úgy ítélte meg, hogy a magyar gazdaságot továbbra is kihasználatlan kapacitások jellemzik, és az inflációs nyomás tartósan mérsékelt maradhat.

A tanács több tagja kiemelte, hogy a júniusi inflációs jelentés előrejelzésével összhangban — a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül — van még tér további, óvatos kamatcsökkentésre. Emellett több döntéshozó jelezte, hogy már közel lehet a csökkentési ciklus vége, ugyanakkor a makrogazdasági kilátások a tartósan laza monetáris kondíciók irányába mutatnak.

Egy tanácstag véleménye szerint Magyarországon már árstabilitás van és az infláció az előrejelzési horizonton várhatóan a jegybanktörvény alapján kitűzött inflációs céllal összhangban alakul. Véleménye szerint az alapkamat további csökkentése nem indokolt, a gazdasági növekedést pedig alig számszerűsíthető mértékben támogathatja, ami nem-konvencionális jegybanki eszközzel, nevezetesen a növekedési hitel programmal is támogatható. Ugyanez a tanácstag hozzátette, hogy az irányadó kamatláb további mérséklése - a befektetői hangulat változása esetén - pénzügyi kockázatot hordozhat magában, míg annak kedvező hatásai csak korlátozottan érvényesülhetnek.

A tanács egy másik tagja ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt időszakban végrehajtott óvatos kamatcsökkentéseknek kedvező a gazdasági növekedésre gyakorolt hatása.