Az integrációs törvénynek köszönhetően felgyorsult a takarékszövetkezeti szektor átalakulása, amelyre a válság miatt égető szükség is volt - mondta a Takarékbank frissen kinevezett elnöke a portfolio.hu-nak adott interjújában. Sebestyén István hozzátette: a korábbi integrációs törekvések célja 80-90 százalékban hasonló volt a mostanihoz, de a végrehajtás rendre kisiklott, mert az egyéni érdekek rendre felülírták a közös célokat.

A Takarékbank elnöke az eddigi eredmények közé sorolta, hogy létrejött a szektor biztonságos működéséhez szükséges intézményrendszer, amely biztosítja a közös tőkemegfelelését és védelmet nyújt az esetleges pénzügyi megingásokkal szemben, a Takarékbank pedig ténylegesen a szektor üzleti együttműködését irányító, koordináló központi bankká vált, emellett elindult az integráció üzleti növekedésének alapjául szolgáló kockázati közösség kialakítása is, amely az év végére teljes körűen kiépül.

A további tervekről szólva Sebestyén István elmondta: országosan egységes termékekkel, egységes arculattal, korszerű pénzügyi szolgáltatásokkal szeretnének megjelenni az ügyfeleknél, ehhez kell a megfelelő üzleti tervet és stratégiát kidolgozni, amely a nyár és az ősz folyamán megtörténik. Ezt követi majd az egységes informatikai rendszer kiépítése és a közös marketingstratégia megalkotása.

Sebestyén István hangsúlyozta: nem kereskedelmi, hanem szövetkezeti bankcsoportot épít, azaz úgy szeretnének korszerű bankká válni, hogy közben megmarad a szövetkezeti jelleg és a szektor piaci részesedését öt éven belül két-háromszorosára növelnék a tervek szerint.

Az elnök a vidéki kis- és közepes vállalkozásokra, a lakosságra és a fiatalokra helyezné a hangsúlyt, ők a fő célcsoportok, emellett a civil szervezetek és az önkormányzatok, szektor szinten pedig a mezőgazdaság. Utóbbi területen egyébként erősítést terveznek, egy agrárpiaci tudásbázist, tudásközpontot hoznának létre.

Sebestyén István kiemelte: mivel integrált pénzügyi csoportról van szó, a Takarékbank akkor lehet eredményes, ha az egész szektor eredményes, vagyis, ha a szövetkezeti hitelintézetek magas jövedelmezőséggel dolgoznak.

Az elnök a folyamatban lévő alkotmánybírósági eljárásról annyit mondott: nem tiszte megítélni, hogy az integrációs törvény összhangban van-e az Alaptörvénnyel, neki az a dolga, hogy a hatályos jogszabályoknak megfelelően járjon el. Hozzátette: nem lát olyan konfliktust, amit ne lehetne leküzdeni, és reméli, mielőbb lezárulnak a jogi viták, hogy a feladatokra tudjanak összpontosítani.

Az állam szerepéről pedig azt mondta: a szövetkezeti hitelintézetek integrációs szervezetén keresztül a magyar államnak továbbra is jelentős befolyása lesz a szektorra.