Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

KSH: terjed, de továbbra sem jellemző az atipikus foglalkoztatás Magyarországon

Az atipikus, például részmunkaidőben történő foglalkoztatás aránya nőtt a válság előtti szinthez képest, azonban széles körű alkalmazása továbbra sem jellemző Magyarországon - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2013-as évkönyvének online kiadásából, amely a munkaerő-piaci viszonyokat is vizsgálja.

Míg a válság előtt 3-4 százalék volt a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves lakosság körében, 2013-ra ez az arány 6,3 százalékra növekedett. Létszámuk 2008 és 2013 között 83 ezerrel, 247 ezerre növekedett - olvasható a KSH kiadványában, amely kiemeli azt is, hogy a nők körülbelül kétszer gyakrabban dolgoznak részmunkaidőben, mint a férfiak.

A jelentés szerint a gazdasági válságra adott munkaerő-piaci válaszok között felértékelődtek a rugalmas foglalkoztatási formák (mint a határozott idejű munkaszerződéssel, részmunkaidőben, távmunka keretében, munkaerő-kölcsönző cégen keresztül történő foglalkoztatás, önfoglalkoztatás) szerepe.

A munkáltatók egyre nagyobb arányban élnek a határozott idejű alkalmazás lehetőségével is, az ilyen formában alkalmazottak aránya a 2008. évi 7,8 százalékról 2013-ra 10,8 százalékra emelkedett.

A 2013-ról szóló jelentés kitér arra, hogy tavaly javultak a munkaerő-piaci státusváltás esélyei. A gyedet, gyest, gyetet igénybe vevők több eséllyel váltak foglalkoztatottá, mint munkanélkülivé - bár a 2012-ben munkanélküli státuszúak közel kétharmada megmaradt munkanélkülinek 2013-ban is.

Minden harmadik magyarországi foglalkoztatott naponta ingázott a legutóbbi, 2009-2010-es időmérleg-felvétel adatai szerint. A naponta ingázó foglalkoztatottak száma ekkor megközelítette az 1,2 milliót.

A jelentés megemlíti, hogy az OECD-tagországok gyakorlatához képest Magyarországon a munkaerőpiacon jelenlévők sokat dolgoznak. 2012-ben egy dolgozó átlagosan 1888 órát - 8 órás munkanappal számítva 236 napot - töltött munkával, ezzel a rangsorban a nyolcadikak a magyar munkavállalók. A magyaroknál csak a chileiek, az észtek, a görögök, az izraeliek, a dél-koreaiak, a lengyelek és a mexikóiak dolgoznak többet a felmérés szerint.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. november 22. 21:00
2026. november 22. 19:51
×
×