Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

KSH: tovább gyorsult a kiskereskedelmi forgalom növekedési üteme

Márciusban 8,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom az egy évvel korábbival összehasonlítva a naptárhatástól megtisztítva, és 6,4 százalékkal a kiigazítatlan nyers adat szerint - jelentette a második becslés alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.

Az adatok a május 6-án közölt gyorsbecslésnél is nagyobb növekedési ütemet jeleznek, mert akkor 8,3 százalékos naptárhatással kiigazított és 6,2 százalékos nyers adatot jelentett a KSH.

Az adatok a forgalom további gyorsulását jelzik a februári egyformán 6,7 százalékos kiigazított és kiigazítatlan növekedési adat után.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 8,1 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 8,5 százalékkal, míg az üzemanyag-kiskereskedelemben 9,5 százalékkal emelkedett márciusban a kiskereskedelmi forgalom volumene a múlt év azonos hónapjával összevetve, a kiigazított adatok szerint.

Az első becslés még az élelmiszerforgalom 7,9, a nem élelmiszer jellegű termékek fogyasztásának 8,4 százalékos növekedését mutatta, az üzemanyag-forgalom akkor is 9,5 százalékkal haladta meg a tavaly márciusit.

A KSH felhívta a figyelmet arra, hogy 2013. július 1-jétől átalakult a dohánytermékek kiskereskedelmének szerkezete, és rendelkezésre áll a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. teljes körű adatállománya.

Ezért 2014 első hat hónapjának kiskereskedelmi adatai nem összehasonlíthatók 2013 első hat hónapjának adataival. Az összehasonlíthatóság érdekében a korábbi mintavételes adatgyűjtés adatait is közölték, eszerint ez év márciusában 6,0 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához képest, mert az élelmiszerkereskedelem volumene nem 8,1, hanem 3,2 százalékkal nőtt. A módszertani eltérés a nem élelmiszer jellegű termékek és az üzemanyagok forgalmának számbavételét nem érinti.

Az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma folyó áron 701 milliárd forint volt márciusban, 42 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban.

Az országos kiskereskedelmi forgalom csaknem fele, 48,0 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 33,8 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, a fennmaradó 18,2 százaléka pedig az üzemanyagtöltő állomások hálózatában realizálódott.

Az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmen belül a forgalom döntő hányadát, 78,7 százalékát az élelmiszer jellegű vegyes üzletek adták, ahol az értékesítés volumene 3,8 százalékkal csökkent, miközben az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké a dohány-kiskereskedelmet érintő jogszabályi változások miatt 120,8 százalékkal volt több, mint 2013. márciusában.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene márciusban 8,5 százalékkal emelkedett 2013 hasonló időszakához képest. Az eladások 22,0 százalékkal növekedtek a textil-, a ruházati és a lábbeli-; 18,6 százalékkal az iparcikk jellegű vegyes-; 14,7 százalékkal a bútor-, a műszakicikk-; 3,7 százalékkal a gyógyszer-, a gyógyászatitermék- és az illatszer-; illetve 2,9 százalékkal a használtcikk-üzletekben. A forgalom az előző évinél 3,3 százalékkal kisebb volumenű volt a könyv-, a számítástechnika-, az egyéb iparcikküzletekben.

A korábbi időszakhoz hasonlóan folytatódott a bővülés - márciusban 3,7 százalékkal - az árucikkek széles körére kiterjedő csomagküldő és internetes kiskereskedelemben.

Az európai statisztikai rendszerben a kiskereskedelembe nem számító gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai márciusban 15,3 százalékkal nőttek.

Január-márciusban a kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztított volumene 7,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A nem élelmiszer jellegű termékek forgalma 5,8, az üzemanyagoké 6,8 százalékkal nőtt. Az élelmiszerforgalom az új módszertan szerint 8,3, az összehasonlítható módszertan szerint 3,3 százalékkal haladta meg a tavalyi első negyedévit, amivel számolva a teljes forgalom 4,7 százalékkal nőtt.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. november 22. 21:00
2026. november 22. 19:51
×
×