A kamatozó kincstárjegyek nettó értékesítése áprilisban mínusz 2,9 milliárd forint volt. Az állománycsökkenés abból adódott, hogy a 96,4 milliárd forint bruttó értékesítéssel szemben áprilisban 99,3 milliárd forint értékben jártak le a korábban kibocsátott sorozatok az eddigi hónapokra jellemző 50-60 milliárd forint összegű lejárat helyett. Az adósságkezelő a közleményben megjegyzi, hogy két alkalommal, összesen 8 milliárd forint értékben utasított vissza belföldi intézményi befektetőtől érkezett jegyzési igényt, a magánszemélyek igényeinek preferálása mellett.

A féléves kincstárjegyek nettó értékesítése 0,6 milliárd forint volt áprilisban. Az egy és kétéves kincstári takarékjegyek, továbbá a kincstári takarékjegy plusz együttes mennyisége 1,1 milliárddal, míg az inflációkövető prémium magyar államkötvények és a márciusban bevezetett, piaci kamatokon alapuló bónusz magyar államkötvény együttes állománya 12,6 milliárd forinttal növekedett. A babakötvény állománya 0,6 milliárd forinttal emelkedett az év negyedik hónapjában.

Az év eleje óta, április végéig, 211,9 milliárd forinttal nőtt a lakossági állampapír-állomány. A növekményből a kamatozó kincstárjegyekre 151,6 milliárd, a féléves kincstárjegyekre 4,5 milliárd, a prémium és a bónusz magyar államkötvényekre 41,4 milliárd, az egy és kétéves kincstári takarékjegyekre és a kincstári takarékjegy pluszra együttesen 11,2 milliárd forint jut. A tavaly decemberben kibocsátott új babakötvény állománya 3,2 milliárd forintot ért el az első négy hónap során.

Április végére a lakosságnak szánt állampapírok teljes állománya 1900,5 milliárd forintra emelkedett. A teljes mennyiségből a kamatozó kincstárjegyek 1139,7 milliárd, a féléves kincstárjegy 25,8 milliárd, az egy és kétéves kincstári takarékjegyek és a kincstári takarékjegy plusz együttes mennyisége 345,9 milliárd, a prémium és a bónusz magyar államkötvények együttes állománya 384,3 milliárd, valamint a babakötvény teljes állománya 4,7 milliárd forintot tett ki.