Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám

ÁKK: februárban átlagos értékesítés a lakossági állampapírpiacon

Februárban 44,2 milliárd forinttal növekedett a lakosságnak szánt állampapírok állománya, így február végén megközelíti az 1800 milliárd forintot - közölte az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) csütörtökön az MTI-vel.

Az ÁKK adatai szerint februárban a Kamatozó Kincstárjegyek nettó értékesítése 33,3 milliárd, a Féléves Kincstárjegyeké 1,5 milliárd forint volt. Az egy- és kétéves Kincstári Takarékjegyek, továbbá a Kincstári Takarékjegy Plusz együttesen 3,2 milliárddal, míg az inflációkövető Prémium Magyar Államkötvények állománya 5,4 milliárd forinttal növekedett. A Babakötvény állománya közel 0,8 milliárd forinttal nőtt az év második hónapjában.

Az első két havi 110,4 milliárd forintnyi lakossági állampapír-állomány növekményéből a Kamatozó Kincstárjegyekre 84,4 milliárd, a Féléves Kincstárjegyekre 2,1 milliárd, a Prémium Magyar Államkötvényre 16,5 milliárd, az egy- és kétéves Kincstári Takarékjegyekre és a Kincstári Takarékjegy Pluszra együttesen 5,5 milliárd forint jut. A tavaly decemberben kibocsátott új Babakötvény értékesítése 1,9 milliárd forintot ért el az idén február végéig.

A lakosságnak szánt állampapírok teljes állománya 2014. február végére 1799 milliárd forintra emelkedett. Ebből a Kamatozó Kincstárjegyek 1072,6 milliárd, a Féléves Kincstárjegy 23,3 milliárd, az egy- és kétéves Kincstári Takarékjegyek és a Kincstári Takarékjegy Plusz együttesen 340,2 milliárd, a Prémium Magyar Államkötvény állománya 359,4 milliárd forintra növekedett. A Babakötvény teljes állománya 3,3 milliárd forintot tett ki.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

A világon több olyan hálózat működik, amelyek szinte láthatatlanul szolgálják az emberiséget. A létezésüket teljesen természetesnek vesszük, miközben nem feltétlenül tudjuk, hogy milyen óriási infrastuktúra működteti ezeket a háttérben. A műholdas navigáció a hidegháborús nukleáris elrettentésből nőtt ki, mára azonban a modern civilizáció egyik legfontosabb alapinfrastruktúrájává vált. Négy globális rendszer létezik – az amerikai GPS, az orosz GLONASS, az európai Galileo és a kínai BeiDou –, amelyek mind állami finanszírozásban működnek, alapszolgáltatásuk ingyenes közjószág. Az ezekre épülő iparágak piaca 2023-ban mintegy 260 milliárd eurót tett ki, és 2033-ra akár 580 milliárd euróra nőhet. A rendszerek jelentősége messze túlmutat a navigáción: a logisztikától a precíziós mezőgazdaságon át a pénzügyi időszinkronizációig a gazdaság szinte minden szegmensét átszövik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×