Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 15. szombat Mária

Londoni elemzők: megsínyli a brit gazdaság a súlyos viharokat

A brit gazdaság bizonyosan megsínyli az elmúlt hónapok nagy erejű viharait, amelyek épp a legnagyobb teljesítményű térségeket sújtották a leginkább - jósolták hétvégi előrejelzésükben londoni pénzügyi elemzők.

Nagy-Britannia az utóbbi hónapokban példátlan viharsorozatot élt át. Az ország déli és középső térségeire a tél eleje óta két-három naponta törtek rá özönvízszerű esőzésekkel kísért, rendre súlyos károkat okozó atlanti viharok. A legutóbbi, szombat hajnalban érkezett 130-140 kilométeres óránkénti sebességű orkán, amely London felett is átvonult, a harmadik volt a héten.

A brit meteorológia adatai szerint 250 éve nem volt olyan csapadékos a brit január, mint az idei, és hat évtizede nem alakult ki a jelenlegihez mérhető súlyos árvízhelyzet a déli és a nyugati országrészekben.

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics szakelemzői hétvégi helyzetértékelésükben kimutatták, hogy a viharoktól leginkább sújtott térség az éves brit hazai össztermék (GDP) 13 százalékát állítja elő. Ez azt jelenti, hogy jóllehet a számszerű gazdasági kárt egyelőre nehéz felbecsülni, az biztosra vehető, hogy a sorozatos ítéletidő meglátszik majd a brit gazdaság idei teljesítményén, különös tekintettel arra, hogy a növekedés még meglehetősen bizonytalan - áll a cég elemzésében.

A Capital Economics szerint a legutóbbi, 2012-es sorozatos nagy-britanniai árvizek által a biztosított értékben okozott károkat annak idején 0,5-1,4 milliárd font (185-520 milliárd forint) közöttire becsülték, az érintett üzleti vállalkozásokat pedig egyenként átlagosan 60 ezer font (22 millió forint) anyagi kár érte. Ez is elsősorban az ingatlanokban keletkezett károkat tükrözte, nem a kiesett termelés okozta veszteségeket.

Az akkori árvízkárok azonban meg sem közelítették a mostani viharok pusztításait.

A fő különbség mindazonáltal a földrajzi eloszlásban mutatkozik. A jelenlegi súlyos árvízkárok olyan országrészekben keletkeztek, ahol a brit feldolgozóipar és a szolgáltatások legmagasabban fejlett vállalatainak telephelyei vannak. E térségek közé tartozik mások mellett a Temze völgye, az M4-es autópálya Londontól Wales felé vezető - a közúti forgalomba a Heathrow repülőteret is bekapcsoló - közlekedési folyosója és a délnyugat felé vezető M3-as autópálya gazdasági vonzáskörzete.

Ezek a térségek a nominális GDP-értéken belüli 13 százalékos részesedésüknél is nagyobb arányban járulnak hozzá a brit gazdaság növekedéséhez - hangsúlyozzák a Capital Economics elemzői.

A cég becslése szerint azonban csak a nominális GDP-n belüli 13 százalékos súlyt figyelembe véve, és feltételezve, hogy a természeti csapás egy hónapnyi termeléskiesést okoz az érintett vidékeken, ez az éves brit GDP-érték 1 százalékánál valamivel nagyobb kárt jelentene nemzetgazdasági szinten. A Capital Economics elemzői szerint ez nem lenne vészes, ha a növekedés már szilárdan megalapozott lenne, de nem szerencsés, amikor a gazdaság éppen lábra állni igyekszik az elmúlt évek recessziója után.

Nagy-Britannia - az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság - 2008-2009-es recessziója az addigi leghosszabb volt a modern brit gazdaságtörténetben. Az akkori visszaesés 2009 harmadik negyedévéig tartott; az volt a hatodik olyan negyedév egymás után, amelyben csökkent a brit GDP-érték.

A brit statisztikai hivatal becslése szerint a brit hazai össztermék a pénzügyi válság előtt mért legutóbbi csúcs és a 2009 közepén elért mélypont között 7,2 százalékot zuhant; ez is időarányos negatív rekord.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: három évtizede nem látott komplexitású, nehézségű munka zajlik
paks

Magyar Péter: három évtizede nem látott komplexitású, nehézségű munka zajlik

Szombat megkezdődött a két nyolcvanméteres bárka – amelyeket egy-egy 5 tonnás horgonnyal rögzítettek – elsüllyesztése Paksnál a dunai vízszint emelése érdekében. Közben honvédségi helikpoterek betonkockákat emelnek a vízbe. Magyar Péter miniszterelnök, Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese és Kádár Pál, a Védelmi Igazgatási Hivatal főigazgatója a helyszínen adott tájékoztatást a művelet részleteiről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Európa még éretlen egy valódi atomreneszánszhoz

Európa még éretlen egy valódi atomreneszánszhoz

Európa ismét az atomenergia felé fordul, a politikai szándéknál azonban jóval többre lesz szükség egy esetleges nukleáris reneszánszhoz. A működő reaktorok olcsón és kiszámíthatóan termelhetnek, az új beruházásokat viszont hosszú építkezések és rendszeresen megugró költségek terhelik. Az atom jövőjét így az döntheti el, hogy az EU képes-e újjáépíteni az elmúlt évtizedekben megkopott szakértelmet és beszállítói hátteret, illetve megtalálni a helyét a megújuló energiaforrásokra épülő rendszerben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×