Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

Mekkora vagyonuk van a magyar szupergazdagoknak?

A világon több mint 187 ezer embernek van 30 millió dollárnál nagyobb vagyona, közülük 365-en laknak Magyarországon - írta a Világgazdaság, a Wealth-X kutatóintézet felmérését ismertetve.

A csaknem 190 ezer dollármilliomos idén összesen 25,8 billió dollár felett rendelkezett. A dollármilliomosok száma kismértékben nőtt, az összvagyonuk értéke viszont csökkent. A kutatók szerint a csökkenés oka az eurózóna válságára vezethető vissza.

Ha a magyarországi vagyonosokat nézzük, akkor az látszik, hogy 40 milliárd dolláros összvagyona van 365 embernek. Tavalyhoz képest itthon csökkent azon személyek száma, akiknek 30 millió dollár feletti a vagyonuk, és az érték is alacsonyabb.

Az európai toplistában Magyarország a 22. helyen áll a vagyonosok számát tekintve. Európa gazdagjai közül a legtöbben Németországban élnek. A felmérés szerint egyébként a legtöbb szupergazdag az Egyesült Államokban él.

Jellemző tendencia, hogy a vagyonosok egyre kevésbé kedvelik a spekulatív tőzsdei befektetéseket, inkább a kézzelfogható vagyontárgyakat kedvelik mostanában, mint az ingatlant.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×