A hét végén a Der Spiegel című német politikai magazin arról számolt be, hogy az EKB kormányzótanácsa tervet vitat meg a finanszírozási nehézségekkel küzdő dél-európai kormányok hitelköltségének mérséklésére, úgy hogy korlátlanul vásárol kötvényeikből.

Az EKB elnöke, Mario Draghi július végén kijelentette, hogy az EKB a megbízatása keretei között mindent megtesz az euró védelmében, és e felhatalmazás körébe tartozónak nevezte az állampapírhozamokat annyiban, amennyiben azok nagysága akadályozza az EKB enyhítő pénzügypolitikájának érvényesülését a hitelpiacon. A befektetők azóta is hol kisebb, hol nagyobb bizakodással várják az intézkedéseket. A reményeket a múlt héten fölerősítette Angela Merkel német kancellár, aki úgy nyilatkozott, hogy az EKB elnökének korábbi kijelentései "teljesen összhangban vannak" a német kormány gondolkodásával.

Hétfőn azonban az EKB egyik szóvivője hivatalos nyilatkozatot adott ki, és eszerint "tökéletesen félrevezető beszámolni olyan döntésekről, amelyek még nem történtek meg, illetve olyan egyéni véleményekről, amelyeket még nem vitatott meg az EKB kormányzótanácsa". Hozzátette: az EKB "szigorúan a megbízatása keretében fog eljárni".

Az EKB megbízatása elvileg kizárja állampapírok vásárlását elsődleges kibocsátásból.

A német pénzügyminisztérium hétfőn úgy foglalt állást, hogy az EKB számára "problematikus" elképzelés valamilyen hozamszintet megcélozni államkötvények számára.

A német központi bank a szintén hétfőn megjelent havi jelentésében így írt: "a kormányokra és a parlamentekre (nem pedig az EKB-ra) tartozik eldönteni, hogy szélesebben kellene-e megosztani a fizetőképességi kockázatokat". A Bundesbank "kitart álláspontja mellett, hogy kritikusan szemléli és nagy egyensúlyi kockázatnak tartja, ha a Eurosystem (az EKB és az euróövezeti központi bankok együttese) kormánykötvényeket vásárolna".

A múlt hét végén a spanyol és az olasz állampapírhozamok csökkentek, és hétfőn is folytatódott ez az irányzat, ami arra vall, hogy a kötvénypiac hozzáértőit nem igazán lepte meg az EKB nyilatkozata, de annál inkább elkeserítette a részvénypiaci befektetőket: a vezető nyugat-európai tőzsdék estek hétfő délutánig.

Az EKB-nak ezenközben van korlátozott kötvényvásárlási programja: ez a 2010. májusban meghirdetett "értékpapírpiaci program" (SMP) az értékpapírosított euróövezeti köz- és magánadósságok piacán. E másodpiaci programnak nincs határideje és előzetes pénzkerete, a felvásárlás eseti, és pénzügyi sterilizálás követi. Tavaly tavasszal ez a program, közel 80 milliárd euró adósság birtokában leállt, de miután a görög állampapírok fertőző hatása ősszel átterjedni látszott az olasz, a spanyol, sőt, esetleg a francia kormánykötvények piacára is, az EKB ezt a programot is felújította, és újfent politikai nyomásnak engedve, kivételképpen és korlátozottan olasz és spanyol állampapírok másodpiaci vásárlására is kiterjesztette. Az EKB jelenleg 23-ik hete szünetelteti e programot, amely a múlt hét végén összesen 211,35 milliárd eurónyi adósságot birtokolt.

Az SMP esetleges átalakítása, kiterjesztése, talán az EKB és az euróövezeti mentő pénzalapok (EFSF, ESM) kombinált akciója, akármelyikük kötvényvásárlásának bármiféle, de bizonyára szigorú feltételei ügyében legkorábban a nyári szabadság után, szeptemberben várható új fejlemény.

Az már a nyáron eldőlt, hogy a mentőalapok szélesebb felhatalmazást kapnak másodpiaci kötvényvásárlásra, és ebben az EKB ügynökként közreműködhet. Elsődleges kibocsátásból a mentőalapok csak akkor vehetnek államkötvényt a mostani szabályozás szerint, ha az érintett euróövezeti ország már érvényes EU/IMF-mentőprogram kedvezményezettje.