A felügyelet szerint a Mol a tavaly decemberi nyilvános vételi ajánlatával és később a médián keresztül terjesztett információival "hamis és félrevezető" jelzéseket adott, hogy megszerezze az INA részvényeinek többségét. A HANFA azt közölte: a tavaly decemberi nyilvános ajánlattételi felhívással a korábbi ajánlattételi áron akart értékpapírokhoz jutni, miközben "titokban" igyekezett megszerezni a papírok több mint 50 százalékát.

A bizonyíték erre az, hogy letéti számlákon 1,6 százaléknyi INA részvény van most is, miközben a Mol a napokban elismerte, hogy éppen ekkora hányadra van vételi opciója - közölte a horvát pénzügyi felügyelet.

A Mol a HANFA korábbi kérdéseire kedden közölte, hogy négy ügylet keretében összesen 21.009 INA részvényt vásárolt professzionális brókereken keresztül OTC-n vagy a Zágrábi Értéktőzsdén. Minden tranzakció a piaci árakkal összhangban történt, és minden vásárlást brókerek bonyolítottak - áll a válaszlevélben.

A HANFA-nak küldött levélben a Mol azt is tudatta, hogy letétkezelői és alletétkezelői számlákon a Mol összesen 4.746.629 darab INA részvényt tart.

A válasz előzménye, hogy korábban ismételten meghosszabbította a horvát tőkepiaci felügyelet az INA részvényeivel való kereskedés tiltását a zágrábi tőzsdén. A határozat értelmében május 20-án zárásig nem forgalmazhatók az INA értékpapírjai. A kereskedést már április 28-a óta tiltja a horvát pénzügyi felügyelet.

Az INA részvényeinek záróára április 27-én 4.200 kuna volt (1 kuna mintegy 36 forint).

A hosszabbítás indokaként a HANFA azt közölte - a korábbi hetek indoklásaihoz hasonlóan -, hogy adatokat kért a Moltól az INA részvényeivel való kereskedésekről. A felügyelet arra vár választ, hogy a Mol közvetítőkön vagy saját cégein keresztül vásárolt-e horvát olajvállalatának értékpapírjaiból.

Az INA legnagyobb tulajdonosa a magyar Mol, amely közel 47,47 százalékot birtokol a társaság papírjaiból, míg a horvát kormány részesedése csaknem 44,84 százalék.

A Mol 2010. december közepén tett vételi ajánlatot a kisrészvényeseknek, a kínált 2.800 kunás ár akkor 60 százalékkal magasabb volt a kihirdetés előtti utolsó záróárnál.