Infostart.hu
eur:
354.97
usd:
304.99
bux:
132092.72
2026. május 27. szerda Hella

Tovább csökkent az építőipar teljesítménye

A februári kismértékű emelkedést követően márciusban ismét, 3 százalékkal csökkent az építőipar teljesítménye az előző hónaphoz és 10,9 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn. (A kiigazítatlan és a munkanaptényezővel kiigazított éves adat megegyezett.)

Az építőipar teljesítménye 2009. júniusa óta egyetlen hónapban sem érte el az egy évvel korábbit. Az év első három hónapjában a termelés hét százalékkal volt kisebb, mint a múlt év első negyedében.

Az építőipari termelés márciusi, 10,9 százalékos visszaesésén belül mindkét építményfőcsoport termelése csökkent: az épületek építése 5,1 százalékkal elmaradt a 2010. márciusitól, az egyéb építményeké 18,4 százalékkal mérséklődött.

A szezonálisan kiigazított indexek alapján márciusban az épületek építésének volumene 0,9 százalékkal magasabb, az egyéb építményeké 3,4 százalékkal alacsonyabb volt a februárinál. Az első negyedévben az épületek építése 2,3, az egyéb építményeké 13,8 százalékkal maradt el a 2010. január-márciusitól.

Márciusban az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazat termelése - ami az épületépítési projekt szervezését és az épületek szerkezetépítését tartalmazza - 1,6 százalékkal magasabb volt a tavaly márciusinál. Az egyéb építmények termelése jelentősen, 26,6 százalékkal csökkent, míg a speciális szaképítés ágazaté - amelynek zömét szerelési és szakipari munkák adják - 10,1 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakihoz képest.

A márciusban kötött új szerződések volumene 27,7 százalékkal alacsonyabb volt az előző évinél, ezen belül az épületek építésére kötötteké csaknem kétötödével esett vissza. A jelentős visszaesés részben a 2010 márciusában oktatási, egészségügyi és idegenforgalmi épületekre kötött nagy értékű szerződések miatt magas bázis következménye.

Az egyéb építmények építésére kötött új szerződések volumene márciusban 14,7 százalékkal csökkent. Az év első három hónapjában az építőipari vállalkozások 40 százalékkal kisebb volumenű új szerződést kötöttek, mint egy évvel korábban.

Az építőipari vállalkozások március végi szerződésállományának volumene 32,4 százalékkal mérséklődött az egy évvel korábbi magas bázishoz mérten. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződések állománya 37,5, az egyéb építményeké 28,1 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál.

Az építőipar termelői árai az első negyedévben 2,4 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az épületek építése ágazatban az árak két százalékkal nőttek, az egyéb építmények építése az ágazatban 1,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

A legnagyobb növekedés (három százalék) a legnagyobb súlyú speciális szaképítés ágazatban mutatkozott. Az egyes építményalcsoportokban az áremelkedés 1,8 és 4,2 százalék között szóródott. Az előző negyedévinél egy százalékkal voltak magasabbak az építőipar árai - jelentette a KSH.

Hanganyag: Kaputa Júlia

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Durva drágulások tapasztalhatók a BL-döntő miatt – Budapest felkészült

Durva drágulások tapasztalhatók a BL-döntő miatt – Budapest felkészült

Budapest teljesen felkészülve várja a szombati Bajnokok Ligája döntőt – közölte Szondi Vanda kormányszóvivő a keddi kormányülés utáni szerdai sajtótájékoztatón. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy az előző évek tapasztalatai alapján akár több tízmillió eurót is elkölthetnek a szurkolók egyetlen hétvégén a döntőnek otthont adó városban, ennek legnagyobb része azonban pár szektorban landol.

Autópályák, hulladék, kaszinók: felülvizsgálják a koncessziós szerződéseket

Az Országgyűlés szerdai ülésén Molnár Zoltán (Tisza) arra kérte frakciója nevében a kormányt, hogy haladéktalanul kezdje el a teljes körű koncessziós auditot. „A 30-35 évre titkosított, haveri kézbe játszott koncessziós szerződések azonnali felülvizsgálata nem bosszú, hanem nemzeti kötelesség” – fogalmazott. A legkirívóbb példák között a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését, az országos hulladékkoncessziót és a kaszinókat említette. Magyar Péter miniszterelnök válaszában meg is ígérte a teljes felülvizsgálatot.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Rejtett apróságok az áramszámlákon: mutatjuk, mit fizetünk valójában

Rejtett apróságok az áramszámlákon: mutatjuk, mit fizetünk valójában

Miért ennyi az annyi az áramszámlán? Sok vállalkozás számára ez nem egyszeri kérdés, hanem visszatérő tétel: a számlán megjelenő sorok és rövidítések mögött több szereplő, szabály és elszámolási logika áll. Milyen azonosítók, díjelemek és elszámolási módok jelennek meg a bizonylaton, és hogyan érdemes ezeket értelmezni? A magyarázatok alapját a hazai piaci gyakorlat és a kötelező tartalmi előírások adják, amelyek miatt több – első ránézésre nehezen értelmezhető – tétel is megjelenik a számlaképen. A kérdés különösen akkor éles, amikor kereskedőváltás, új szerződéskonstrukció, okosmérő vagy saját termelés (például naperőmű) kerül a rendszerbe. Az EnergyTalks új adásában végigmegyünk azon, hogy mit érdemes nézni, mit lehet ellenőrizni, és mi az, ami jellemzően nem a szolgáltató „egyedi döntése”, hanem szabályozott elem.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×