Minden évben elmondja az adóhivatal, hogy a leggyakoribb hiba a beérkezett személyi jövedelemadó-bevallásoknál az adózó aláírásának a hiánya. Mégis minden évben újra szép számban elfelejtkeznek erről az adóbevallók. Az Atecéged.hu számára Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő gyűjtötte össze a 10 legtipikusabb hibát, amelyet az idén is elkövethetünk.

A legtöbb hibalehetőséggel azok számolhatnak, akik teljes egészében kézzel töltik ki az adóhatóság ügyfélszolgálatán beszerzett 1053-as jelű bevallási nyomtatványt.

Jóval kevesebb hiba fordul elő az elektronikusan (ügyfélkapun keresztül) beküldött és az Abev programmal kitöltött bevallásoknál. Ez legfőképpen ezért van, mert ennél a formánál nincs aláírás. Másrészt a program jelzi, ha valamit elrontottunk. Mindaddig, amíg ez el nem tűnik, ne küldjük el a bevallást!

Nem olyan egyszerű viszont számítógépen kitölteni a bevallást egy olyan embernek, aki nem dolgozik rendszeresen a különböző kitöltő programokkal. Ráadásul a kitöltési útmutató 325 oldal, amelyet ugyan nem kell végigolvasni, csak azt a részt, ami ránk vonatkozik, de nem mindig tudjuk, hogy melyik az. Ezért elég gyakran kimarad valami a bevallásból. Például az egészségügyi hozzájárulás elszámolása.

Tipikus hibák az adóbevallásokban:

1. Az internetről letöltött programmal történő kitöltés első buktatója a nem szakemberek számára az, hogy az úgynevezett előlapon ki kell választani, mely oldalakat akarjuk kitölteni. Ha rosszul választunk, akkor valamely jövedelmet nem valljuk be. (Például, ha 2010-ben volt ekho-val adózott jövedelmünk, akkor az előlapon nem választhatjuk "magánszemélyként" a csökkentett adattartalmú 1053-as bevallást.)

2. Tipikus hiba az idén, hogy a különadós jövedelmet nem tüntetik fel az adózók a 1053-as személyi jövedelemadó bevallásban, ezért a jövedelemhatár alacsonyabb a ténylegesnél. Az igénybevett kedvezményeket utólag majd vissza kell fizetni. A 2010. évi 98 százalékos különadót ugyan az 1053K jelű nyomtatványon kell bevallani, de a különadó alapját az 1053-as nyomtatvány 57. sorába is be kell írni. Azt ugyanis figyelembe kell venni az egyes kedvezményekre (például az adójóváírásra) vonatkozó értékhatárok számítása során. De még ez a fogalmazás sem pontos, mert csak a 2010. december 30-án és 31-én megszerzett különadó alapot képező jövedelem kerül ebbe a sorba, és a 2010-ben máskor kapott ilyen jövedelmet a jogcímének sorába kell beírni.

3. 2010-ben még léteztek olyan jövedelmek, amelyeket, úgynevezett adóterhet nem viselő járandóságoknak neveztünk. Ez azt jelentette, hogy a bevallásban szerepel, kiszámítjuk az adóját, majd le is vonjuk azt az összes adóból. Szerepük annyi volt, hogy feljebb tolták a többi jövedelem adóztatását, mert 2010-ben még két adókulcs volt. (2011-re ez a rendszer megszűnt.) 2010-ben adóterhet nem viselő járandóság volt például a baleseti járadék, az ápolási díj, a nyugdíj, a lakáscélú munkáltatói támogatás. Ha kihagyjuk ezt az összeget a bevallásunkból - melyet a kitöltő program sem tud ellenőrizni -, akkor lehetséges hiba a tényleges kötelezettségnél kisebb adófizetés.

4. A 1053-10-es bevallási lap szolgál a magánszemély járulékkötelezettségének bevallására, de csak akkor, ha az ezt megalapozó jövedelmet nem kifizetőtől kapta, és nem egyéni vállalkozó. Tipikus hiba, hogy beírják erre a lapra azokat az adatokat, amelyeket a 2010. évi kifizetői járulékigazolás tartalmaz.

5. Az elektronikusan letöltött és a program segítségével kitöltött bevallásoknál az idén már nem tették lehetővé annak a hibának az elkövetését, hogy az önkéntes kölcsönös biztosítási pénztárba történt 2010. évi befizetésünkből visszakapott kedvezményt a saját lakossági folyószámlánk megjelölésével kérjük vissza, az egészség-, vagy nyugdíjpénztáré helyett. A program ugyanis beírja a számlaszámot, ha beírjuk a pénztár nevét. A bevallás kézzel történő kitöltése esetén azonban ennek a tipikus hibának a lehetősége továbbra is fennáll.

6. Amennyiben a személyes adataink hibásak, különös tekintettel az adóazonosító jelünkre, akkor a bevallásunk hibásnak minősül, és az ügyfélszolgálaton kell korrigálnunk. Ugyanez vár arra, aki nem írja alá az adóbevallását.

7. Ha lehetőségünk volt a munkáltatói adóelszámolást kérni, amelyet teljesítettek is, és mégis benyújtjuk az 1053-as bevallást, akkor kétszeres bevallás miatt egy viszonylag rövid időtartamú adóellenőrzésre számíthatunk, melynek során megállapítják, hogy melyik jövedelemadó bevallás tekinthető érvényesnek.

8. Részletfizetést kérhet az adózó a 100 ezer forintnál kisebb összegű adó megfizetésére, ha a magánszemélyként nem folytat vállalkozási tevékenységet, általános forgalmi adó fizetésére sem kötelezett. Ehhez nem kell külön kérelmet benyújtani, hanem a 1053-as adóbevallás C lap alján kell jelezni. Maximum négy részletben fizethető be pótlékmentesen az adókülönbözet. Mivel a más adónemből keletkezett többlet is beszámítható az értékhatárba, a kérelem kitöltésével egyidejűleg átvezetési kérelmet is be kell nyújtani az adótöbblet szja-ra történő átvezetéséről. Ennek elmulasztása hibát eredményez.

9. Komoly hibaforrást jelent, hogy nem készítettek új bevallási nyomtatványt 2010-re, csupán a 2009. évit toldozgatták. Ezért a 27 százalékos adóalap-kiegészítés (bérbruttósítás) számítgatása - mivel nem vonatkozik minden tételre, és egyéb eltérés is lehetséges - nagyobb arányban okozhat hibás bevallásokat, mint eddig bármelyik évben. Ezt a kitöltő program sem tudja minden sornál ellenőrizni. Nagyon zavaró, hogy a jövedelem csak egy kis ablakba írható be, és a munkáltatói igazolások rovatainak szövegezése is értelmezhetetlen (keverik a jövedelem és az adóalap kifejezéseket a hivatal által kialakított nyomtatványon).

10. És végül a magánszemélyek számára legnehezebben értelmezhető, s ezáltal több hibalehetőséget rejtő bevallási lap a 1053-09-es jelű, mely a különböző jogcímek alapján fizetendő, különböző mértékű egészségügyi hozzájárulás bevallására, valamint a túlfizetés kimutatására szolgál. Nagyon figyelmesen át kell nézni ennek a lapnak az útmutatóját.