Varga Mihály a parlamenti vitában jelezte, a forint hivatalos fizetőeszközként való rögzítéséről módosító javaslatot kezdeményez.

Az MTI-nek később annyit tett hozzá, hogy amíg a forint az ország hivatalos fizetőeszköze - ami fontos alapeleme a gazdasági és monetáris rendszernek -, addig ezt is tartalmaznia kell az alaptörvény szövegének.

Mint mondta, semmiféle hátránnyal nem jár a majdani eurócsatlakozásra nézve, a forint megjelenítése az alkotmány szövegében. "Ha Magyarország euróval fogja felváltani a forintot, majd módosítani kell az alkotmány szövegét. Ezt azonban nem látom olyan rövid távú problémának, amely már most gondokat kellene, hogy okozzon" - fogalmazott.

Legutóbb, március 3-án Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Der Standard osztrák napilapnak adott interjújában - megismételve Orbán Viktor korábbi kijelentését - úgy vélekedett, hogy 2020-ban lehet érdekes az euró Magyarország számára. Emlékeztetett, hogy előbb a maastrichti követelményeket kell teljesítenie és reálkonvergenciát felmutatnia a gazdaságnak az államadósság, a foglalkoztatás és a növekedés terén. "Ha a gazdasági teljesítmény eléri az 50 százalékos (GDP-arányos) államadóssági rátát, belépünk" - szögezte le a miniszter.

Orbán Viktor miniszterelnök február 25-én Brüsszelben fontosnak nevezte, hogy az aktuális nemzetközi problémák közepette ne lankadjon a figyelem az euró megmentésének kérdésében. Úrrá kell lenni az egymást követő euróövezeti tagállamok válságain, azaz az államadóssági krízisen - emelte ki.

A miniszterelnök február 5-én úgy fogalmazott: a csillagok jelenlegi állása szerint 2020 előtt nem lehet elképzelni" Magyarország csatlakozását az eurózónához. Magyarország és a magyar uniós elnökség nem ellenzi az eurózóna tagállamainak közös tanácskozásait és közös döntéseit, sőt örül nekik - közölte és kijelentette: ez nem a szétesése vagy a szakadása az Európai Uniónak, hanem pusztán az eurózóna tagállamainak erőfeszítése az euró megmentése érdekében.

A kormányfő ugyanakkor hangsúlyozta: véleménye szerint az eurózónához való csatlakozás feltételei radikálisan meg fognak változni a tagállamok közti egységes költségvetési politika irányába. Magyarország azonban nem támogathatja az egységes adóharmonizáció felé tett lépéseket, mert azzal elveszne a versenyelőnye a többi uniós tagállammal szemben - tette hozzá.

A január végi európai bizottsági, az unió kohéziós politikájáról rendezett konferenciáján pedig a miniszterelnök úgy vélekedett, hogy egyszerre kellene három feltételnek megfelelni: a költségvetés és a kohéziós politika vitája mellett annak is, hogy "az Európai Unió legfontosabb vívmányát, az eurót talpon tartsuk". Az euróövezet válságát még nem kezelték - mondta -, márpedig az euró talpon tartása éppen elég politikai konfliktust jelent Európa vezetői számára ahhoz, hogy újabb konfliktusokkal a jelenlegieket már ne terheljék. A túl korán induló költségvetési vita rontja az euró megvédéshez szükséges intézkedések sikerének esélyét - vélte.

Kairói megbeszélésein, januárban, a miniszterelnök kifejtette, hogy az euró - stabilizálása után - újra erős valuta lesz, s ezért Magyarországnak is fontos lesz a csatlakozás az eurózónához.

Orbán Viktor a Dow Jones hírügynökségnek és a The Wall Street Journalnak adott év eleji interjújában az euróról annyit mondott: bevezetése nem reális cél Magyarország számára ebben az évtizedben.