A német munkaügyi hivatal becslései szerint a kelet- és közép-európai uniós országokból évente ennyien próbálnak majd meg időlegesen vagy tartósan munkát vállalni Németországban.

A hivatal egyik vezetőségi tagja szerint az újonnan érkezőkkel már a szakképzettség nélküliek, illetve betanított munkások között is verseny alakulhat ki, ugyanakkor ez a munkaerő-mennyiség nem lesz nagy jelentőségű a szakmailag képzett munkaerő piacán.

Egy nemrégiben megjelent munkaügyi tanulmány szerint 2015-től évente közel félmillió külföldi munkaerőre lenne szükség a német gazdaságban a "demográfiai foglalkoztatási lyukak befoltozására". Ha a gazdaságban nem történnek alapvető változások, Németország munkaerő-potenciálja 2030-ig 6 millió aktív korú, 20-64 év közötti munkavállalóval csökken. Ennek következményei mind a növekedésre, mind az innovációra, mind pedig Németország versenyképességére nézve fatálisak lennének - véli a munkaügyi kutatással foglalkozó IZA intézet igazgatója.

Klaus Zimmermann szerint kifizetődne, ha Németország 2015-től évente félmillió képzett munkaerőt csábítana az országba, ez az államháztartásnak 5-20 milliárd euró pluszbevételt jelentene.

Az IZA igazgatója - Kanada és Ausztrália mintájára - pontrendszer bevezetését javasolja, amelyben a reménybeli bevándorlókat egyebek között képzettségük, nyelvtudásuk, szakmai tapasztalataik, koruk szerint pontoznák.