Néhány milliárd euró odaveszett a vulkáni hamufelhő következtében törölt repülőjáratok miatt - közölte az InfoRádióval Mester Nándor szakújságíró. Kifejtette: a londoni Heathrow reptéren naponta 180 ezer utas fordul meg, és 1250 járat közlekedik, de a lezártak közül jelentős forgalmat bonyolít le Párizs, Frankfurt és Amszterdam is.

Az érintett országokban a belföldi légiforgalom is erős, valamint sok tranzitjáratot töröltek, ami nagy bevételkiesést jelent a légitársaságoknak, valamint pluszköltséggel is jár. Bizonyos késés után kártérítésre kötelezettek a cégek, emellett az utasokat el kell szállásolni, ami több százmillió eurós költséget jelenthet - mondta Mester Nándor.

A szakújságíró szerint nagy perekre kell számítani a járattörlések miatt, az üzletembereket foglalkoztató vállalatok az elmaradt hasznot kérhetik számon, de nem lehet megjósolni, hogy mennyit kell fizetni egy cégnek.

Mester Nándor kiemelte, a repülőteret üzemeltető cégek is vesztesei a vulkánkitörés miatt járattörléseknek, mivel a bevételük jelentős hányada nem függ össze a repüléssel, a lezárások alatt azonban a reptereken lévő üzletek forgalma sem növekszik. További kiesést jelent, hogy mivel nem érkeznek gépek a repterekre, így díjat sem fizetnek - tette hozzá.

A lezárásnak nyertesei is vannak, a busz- és vasúttársaságok, ugyanis ide terelődik át a forgalom, míg a reptér környéki szállodák megtelnek.

Vissza kell adni a jegy árát

Jócskán meghaladhatja a 100 millió eurót a légitársaságok kára a járatok törlése következtében - közölte az európai légitársaságok szövetsége (AEA). Az izlandi vulkánkitörésből eredő hamufelhő terjedése miatt számos európai repülőtér nem indít és nem fogad járatokat pénteken, az Eurocontrol adatai szerint az európai járatok 60 százalékát törölték. Az AEA szóvivője elmondta: a szövetséghez tartozó európai légitársaságok bevétele egy átlagos napon 200 millió euró körül van, ezt figyelembe véve csak pénteken 120 millió euró bevételtől esnek el a cégek.

Közben az Európai Bizottság közleményében rámutatott: minden hoppon maradt utasnak vissza kell téríteni a jegyárat, függetlenül attól, hogy "normális", vagy fapados gépre szólt a jegye. Ha az utas úgy dönt, hogy nem kér átigazolást, akkor visszajár neki a jegyár, készpénzben, vagy átutalással. Ez nemcsak az Európán belül utakra érvényes, hanem azokra a tengeren túli járatokra is, amelyeknek valamelyik európai repülőtér a kiinduló pontja.

Megszenvedték a járattörléseket a részvényárfolyamok is: a nagy európai légicégek papírjainak ára 0,2-2,2 százalékkal esett pénteken.

Kárpótlásra viszont nem igazán számíthatnak a légitársaságok, legalábbis a biztosítóktól nem: a világ legnagyobb viszontbiztosítójánál, a német Munich Re-nél, valamint a legnagyobb európai biztosítónál, az Allianznál pénteken egyöntetűen azt mondták, hogy járatkimaradásokra rendszerint nincs biztosítás. Növeli a költségeket a romlandó áruk ellentételezése is.

A járatkimaradás már érezteti hatását a kerozin keresletében is: piaci elemzők szerint a kereslet 2 millió hordóval csökkenhet. A JBC Energy energiapiaci tanácsadó cég szerint az európai légitársaságok naponta átlagosan 1,17 millió hordó üzemanyagot égetnek el. Feltételezve, hogy Európában 48 órán át a járatok 80 százaléka nem indul el, a felhasználás 1,87 millió hordóval lehet kisebb. A kereslet visszaesése már érezteti hatását az árakban is, a csökkenés azonban egyelőre még csak minimális, és valószínűleg csak rövid távú lesz.