Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

A BÉT közgyűlése április 2-án dönt az osztalékról

Április 2-án egyebek mellett a nyereség felosztásáról dönt a Budapesti Értéktőzsde Zrt. (BÉT) közgyűlése a BÉT honlapján pénteken megjelent közgyűlési meghívó szerint.

Az igazgatóság még nem tett közzé osztalékra vonatkozó javaslatot.

Az idén január elején közölt előzetes adatok szerint a lehetséges osztalékalapot jelentő adózott nyereség 2009-ben megközelítette az 1,4 milliárd forintot.

A több mint 50 százalékban a bécsi tőzsde tulajdonában lévő BÉT a 2008-as 2,28 milliárd forint adózott nyereségből 2,27 milliárd forint, részvényenként 420 forint osztalékot fizetett a részvényeseinek.

Az idei közgyűlés napirendjén a 2009. évi beszámoló elfogadása is szerepel. Az előzetes adatok szerint a tőzsde tavaly 3,2 milliárd forint árbevételt ért el, 3,2 százalékkal kevesebbet, mint 2008-ban. Az 1,6 milliárd forint EBITDA (kamatfizetés, adózás és értékcsökkenési leírás előtti) nyereség viszont 4,5 százalékkal magasabb volt a 2008. évinél, ami a szigorúbb költséggazdálkodásnak tudható be.

Egy évvel korábban, 2008-ban, a BÉT 3,3 milliárd forint árbevételt, 1,5 milliárd forint EBITDA-t ért el.

Címlapról ajánljuk
Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

A hazai adórendszer jelentősen támogatja a felső néhány százezer vagyonosodását a nagy többség kárára. A hazai polgárság, vagy inkább tőkés osztály építése kimondott társadalom- és gazdaságpolitikai cél. Ennek egyik kulcseszköze az adórendszer, azaz a szegényebbek arányaiban több adót fizetnek, mint a (leg)gazdagabbak. Zsiday Viktor szerint érdemes némi finomítással a jelenlegi rendszert fenntartani, egyet értve a fenti célokkal. A „lecsorgás” elmélete azonban nemeztközi tapasztaltok alapján már megbukott. Hazai adatokon alapján is igazolható, hogy az elmélet itthon sem állja meg a helyét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×