A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 100 bázisponttal 8,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Az elemzők többsége csak 50 bázispontos kamatvágásra számított.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője elmondta: bár a várakozásokat meghaladta a csökkentés mértéke, a piacokat nem lepte meg igazán, hiszen ezt a lehetőséget is beárazták. Bár a monetáris tanácsi döntés kommentálása még nem ismert az elemző szerint a merészebb kamatvágást a kedvezően alakuló külpiaci feltételek, a forint erősödése és az állampapírpiac rendeződése segítette elő.

Nyeste Orsolya szerint ugyanakkor a monetáris tanács nem adja fel óvatos monetáris politikáját, legfeljebb az augusztus-szeptemberre várt kamatcsökkentést hozta előre.

Az elemző nem tartotta kizártnak, hogy év végéig fennmarad a 8,5 százalékos alapkamat, de arra is lát esélyt, hogy valamivel 8 százalék alatti szintre csökkenjen december végére.

Az Equilor Befektetési Zrt. elemzése "meghökkentőnek" tartja a 100 bázispontos monetáris lazítást, ami 50 bázisponttal felülmúlta mind a brókercég, mind a piaci konszenzus által várt változtatás mértékét.

Az Equilor szerint a csökkentés várhatóan pozitívan hat majd az állampapírpiacra, mivel a további kamatmérséklések lehetősége vásárlásra ösztönözheti a külföldieket, s ez kedvezően hat majd a forint árfolyamára is.

A befektetési vállalkozásnál úgy vélik: amennyiben a globális befektetői hangulat változatlan marad, az továbbra is éreztetni fogja hatását mind a forint, mind a magyar állampapírok piacán.

A bankközi devizapiacon a forint árfolyama a kereskedők beszámolója szerint nem reagált az MNB váratlan lépésére .

Az eurót a kamatdöntést megelőzően is és utána is valamivel 268 forint alatt jegyezték.

Nem sokkal az MNB kamatdöntése előtt az euró jegyzés 266,50 forint körüli szintről 267,80-ra emelkedett arra a hírre, hogy a lett kormánykoalíció egyik pártja nem írja alá az IMF-szerződést. A forint gyengülése ekkor szinkronban volt a zloty árfolyam mozgásával.