A pár napja elfogadott és kihirdetett 2010-es adócsomag tartalmaz egy rendelkezést arról, hogy bizonyos feltételeknek megfelelő magánnyugdíjpénztári tagok év végéig teljesen visszaléphetnek az állami nyugdíjrendszerbe - számol be az Index.

A lehetőség azon pénztártagok számára nyílik meg, akik 2008. december 31-éig betöltötték 52. életévüket és önként (nem pályakezdőként) váltak magánnyugdíjpénztári taggá. A törvény lehetőséget ad arra is, hogy a pénztári szolgáltatás mellett már tb (öregségi) nyugellátásban részesülő pénztártagok (volt pénztártagok) 2009 végéig szintén kérhessék tb-nyugellátásuk összegének módosítását, a pénztártagság figyelmen kívül hagyásával. Durván 150 ezerre tehető azoknak a száma, akik otthagyhatják pénztárukat.

A nyugdíjat még nem kapó magánnyugdíjpénztári tagnak a visszalépési szándékát azon magánnyugdíjpénztárnak kell bejelentenie, amelyikben tagsági jogviszonya van. Az e tagokkal való elszámolás során az átlépés szabályait kell alkalmazni. A már tb-nyugellátásban részesülő pénztártagok (volt pénztártagok) pedig - akik saját jogú öregségi nyugellátásának mértéke ma 75 százalékos - kérhetik a nyugellátás teljes, 100 százalékos mértékű megállapítását. Az erről szóló kérelmet ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz kell benyújtaniuk, amelynél nyugdíjszolgáltatást kaptak, amelyben tagok. A pénztárnak a kérelmet a beérkezéstől számított 8 napon belül meg kell vizsgálnia.

Ha tehát egy pénztártag a visszalépés mellett dönt, vagy a pénztártag (volt pénztártag) kéri a megállapított nyugellátása módosítását, az erre vonatkozó kérelmét legkésőbb idén év végéig dokumentált módon (például tértivevényes levélben) el kell juttatnia (postára kell adnia) ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz, ahol tag (vagy utoljára tag volt).

A nyugellátás módosítására irányuló kérelmet ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz kell benyújtani, amelytől az érintett személy pénztári egyösszegű nyugdíjszolgáltatásban részesült, illetve amelynek tagja. A határidő lejártát követően kezdeményezett kérelmek teljesítésére sem pénztáraknak, sem a PSZÁF-nak, vagy bármely egyéb szervnek semmilyen körülmények között nincs módja.

Ezért nyitották meg a visszalépés lehetőségét

A visszalépést vélhetően azért nyitotta meg a kormány kezdeményezésére a parlament, mivel eddig sem muzsikáltak túl jól a magánnyugdíjpénztárak, ám tavaly hatalmas veszteséget szenvedtek el a világgazdasági, pénzpiaci válság miatt zuhanó részvény- és állampapír-árfolyamok miatt. Sok helyen egyetlen év alatt az elmúlt tíz évben elért reálnyereséget lenullázták, volt 15-20 százalékos vagyonvesztés is. Az 52 év felettiek esetében legfeljebb 10-13 év van hátra a nyugdíjig (a nyugdíjkorhatár 2012-től kezd emelkedik, és 2017-re 65 éve növekszik), ez alatt pedig kis esély van arra, hogy akkora nyereséget hozzon össze a pénztár, hogy azzal ellensúlyozza a mostani vagyonvesztést, illetve ledolgozza azt a hátrányt ahhoz képest, mintha az adott személy csak az állami nyugdíjpillérből kapná nyugdíját.

Igaz, a magánnyugdíjpénztárak mostanában azt kommunikálják, hogy az idei év eddig jól alakul, idén emelkednek a nyugdíjpénztári hozamok.

A magánnyugdíjpénztári tagok ma csak részben nyugdíjpénztári tagok, részben ugyanúgy az állami pillérben is vannak, mint a teljesen állami nyugdíjrendszerbe tartozók. Aki a magánnyugdíjpénztár tagja, az a háromnegyedét kapja majd annak az állam által folyósított nyugdíjnak, amelyet az a hozzá hasonló személy kap, aki teljesen az állami pillérben van. A magánnyugdíjpénztári tag ezen felül viszont a magánnyugdíjpénztárból a felhalmozott vagyon alapján nyugdíjjáradékot is kap.

A számítások azt mutatják, hogy az 52 év felettieknél ez a magánnyugdíjpénztárból származó nyugdíjjáradék nem valószínű, hogy megközelíti az állami nyugdíjpillérből származó nyugdíj egynegyedét (hiszen a magánnyugdíjpénztári tag a teljesen az állami pillérben levőhöz képest az állami nyugdíj egynegyedéről mond le, cserébe viszont a magánnyugdíjpénztári befizetéseiből a pénztárból kap járadékot), ezért felmerülhet, hogy érdemes lehet visszalépni teljesen az állami pillérbe.