Jelentős mértékben zuhant a hazai részvényindex a nyitást követően, mely elsősorban a nemzetközi piacokon kialakult negatív befektetői hangulattal magyarázható.

A legtöbb nagy részvény, a Mol, az OTP, a Magyar Telekom a napi limittel, 15 százalékkal esett; az A kategóriába tartozó részvények ezen szint alá nem mehetnek. A kisebb részvények közül is sok esett 10-15 százalékkal, így ezek kereskedését is szüneteltették egy ideig.

A varsói és a prágai index is zuhan, az osztrák és orosz tőzsdén felfüggesztették a kereskedést, előbbin azóta újra kereskednek.

A forint árfolyama reggel két éves mélypontját is megjárta, az euró ára 270 forint felett járt, de az elmúlt két óra immáron egyenletesnek mondható erősödést hozott: mostanra 263-265-ig erősödött az árfolyam. Ebben szerepe lehetett Simor András nyilatkozatának is, a jegybank elnöke azt mondta: a magyar gazdaság stabilitása jelentősen javult az utóbbi időben, a mostani forintgyengülés nem magyarázható fundamentális okokkal.

Ma is folytatódik a hazai kötvényhozamok emelkedése, a 3-5 éves szegmensben 11,5 százalékra ugrottak fel a hozamok, ami 50-100 bázispontos növekedést jelent a tegnapi referenciahozamokhoz képest. Mint ismeretes, csütörtökön gyakorlatilag befagyott a hazai kötvénypiac, a hozamok jelentős mértékben emelkedtek, és az aukción is gyér volt az érdeklődés.

Intézkednek

Ismét lefelé módosította a világ idei kőolaj-felhasználásának várható növekedési ütemét a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) a nagy fogyasztó országok gazdasági növekedésének lassulása és a pénzügyi válság miatt. A szervezet előrejelzése szerint napi 440 ezer hordóval növekszik az idén a kereslet: ez 250 ezerrel kevesebb, mint amire az előző előrejelzésben számítottak, s mindössze 0,5 százalékos növekedést jelent, amire 1993 óta nem volt példa. Az idén napi 86,5 millió hordó fogyasztás várható.

A G7 országok jegybankárai és pénzügyminiszterei pénteken találkoznak Washingtonban, amely először fordul elő azóta, hogy a múlt hónapban a hitelpiaci válság súlyosabbra fordult. Az IMF pedig a csütörtökön bejelentette, hogy sürgősen újraindítja azt a finanszírozási mechanizmust, amit először az 1990-es években az ázsiai válság idején alkalmazott annak érdekében, hogy a bajba jutott országoknak segítséget nyújtson.

A pénzügyi válság súlyosbodását látva az orosz alsóház pénteken két mentőcsomagot is elfogadott, ezek együttes összege 86 milliárd dollár. A döntés értelmében a bajba került bankok és vállalatok 50 milliárd dollárnyi állami forrás segítségével rendezhetik külföldi adósságukat, a legnagyobb bankok pedig 36,31 milliárd dollár (950 milliárd rubel) erejéig kérhetnek hitelt.