Az adószabadság napját a Szlovákiai Adófizetők Szövetsége és a Hayek Alapítvány 1999 óta tartja számon; kiszámolásával jól érzékelhető a lakosság számára, mekkora összeget vesz ki az állam a zsebéből.

Az adószabadság napja ugyanis képletesen szólva azt a napot jelenti, ameddig a polgár az év elejétől adók és egyéb kötelező járulékok formájában az egész fizetését átadja az államnak.
Ezt a napot követően már csak saját magukra dolgoznak az adófizetők.

Idén a felmérés kezdete óta a legjobb eredmény könyvelhető el Szlovákiában. 1999-ben június 4-re, 2000-ben június 9-re, tavaly május 25-re esett az adószabadság napja. Elemzők szerint ez köszönhető annak, hogy a mostani kormány nem hajtott végre semmilyen olyan jelentősebb változást, amivel még jobban terhelné a lakosságot. A Fico-kormány továbbra is folytatja azt az adópolitikát, amit az előző Dzurinda-kormány elkezdett reformjaival.

A pozsonyi Hayek Alapítvány elnöke szerint a következő években az adószabadság még korábbi időpontokra tolódhat. Ennek feltétele a gazdasági növekedés ütemének fenntartása, valamint az, hogy az állam ne növelje az adóterheket és kiadásait.

Csehországban az adószabadság napját két társaság is méri, különböző kritériumokat figyelembe véve. A cseh Liberális Intézet szerint június 7-re, a Patria Finance szerint június 22-re esik Csehországban az adószabadság napja.

Magyarországon az Index számításai szerint május 20-ig, azaz keddig dolgoztunk az államnak, az átlagfizetést figyelembe véve.Németországban ugyan még nem ünneplik meg az adószabadság napját, de általános megkönnyebbülést jelentett, hogy előbbre került annak dátuma.

Tavaly még július 13-ig kellett a különböző adók és járulékok megfizetéséért dolgozni, míg idén már július 8-tól a saját zsebükbe megy a dolgozók fizetése. Ennek egyik oka az, hogy január elseje óta 4,2 százalékról 3,3 százalékra csökkent a kötelező munkanélküli-biztosítás aránya, aminek következtében egy 2 ezer euró havi bruttófizetéssel rendelkező kereső 10 euróval több pénzt visz haza.

Ennek egy részét ugyan ismét elviszi majd a július elsején életbe lépő újabb adóemelés, amelyet Németországban ápolási biztosításnak neveznek, és azt a cél szolgálja, hogy intézményesen gondoskodjanak a nyugdíjas réteg magatehetetlenné váló tagjairól. Ez eddig a bruttófizetés közel két százalékát tette ki, de július elsejével negyed százalékkal emelkedik.

Jelenleg egy 2500 euró bruttófizetéssel, tehát mintegy 650 ezer forintos bérrel rendelkező kereső a különböző adók, biztosítások és illetékek levonása után 1566 eurót, azaz valamivel több, mint 407 ezer forintot visz haza. Ez a nettó összeg azonban tartományonként változik, mert egyes illetékek, valamint biztosítási járulékok - ha minimális mértékben is - de eltérnek egymástól.

Ahol nehéz számolni

A szlovákiai egykulcsos adózással szemben Angliában két úgynevezett adósáv van érvényben, az adóév kezdete is más, tehát nem határozható meg könnyen, mikor örüljön az adózó polgár annak, hogy már letudta az adóterheit.

Angliában könnyen megkereshető a havi 350-400 ezer forintnak megfelelő összeg, de a megélhetési költségek itt sokkal magasabbak. Az adórendszer kétkulcsos, azaz két sávos. Aki évente 34.800 fontsterlingnél kevesebbet keres, húsz százalékot adózik, aki ennél többet, negyven százalékot. Az összjövedelemből az első 5.483 font adómentes.

Az adóév április 6-án kezdődik és április 5-én ér véget. Az állandó munkaviszonyban lévők adóját, az adóhivatal által egyénenként megadott kódszámnak megfelelően, a munkáltató havonta levonja a fizetésből, a társadalombiztosítás összegével együtt, ami átlagban 3-4 százalék.

A szabadfoglalkozásúak, valamint a bérezésen felül más jövedelmi forrásokkal rendelkezők adóbevallásra kötelezettek, majd évente két részletben, január és június végén fizetik a kivetett adójukat. A megosztott összegről a hivatal az év elején küld értesítést.