Infostart.hu
eur:
385.2
usd:
331.88
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián

OMV-tervek: előzetes összefonódási bejelentés

Az OMV megtette a MOL-lal való egyesülésre vonatkozó hivatalos, előzetes összefonódási bejelentést az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatóságánál - közölte osztrák olaj- és gázipari konszern.

A bejelentés alapján az Európai Bizottság illetékes főigazgatósága megkezdheti az eljárást, amely előzetesen tisztázhatja a két vállalat összefonódásának versenyjogi feltételeit. A mostani vizsgálat eredményének bejelentése 25-35 munkanap múlva várható.

Az osztrák cég szerint a mostani fejlemény fontos előrelépés az ügylet engedélyezésére irányuló eljárásban, és hozzájárulhat az OMV és a MOL tervezett összefonódásának indoklásához.

Az OMV továbbra is úgy véli, hogy a tervezett összefonódás nem csupán a két társaság részvényesei számára kedvező, hanem az jelentős előnyöket hordoz az egész régió és tágabb értelemben az Európai Unió számára is.

Jelenleg az OMV megközelítőleg 20,2 százalékos MOL-részvénypakettet birtokol.

Hosszú történet

Az osztrák cég 2007. szeptember 25-én jelentte be, hogy az OMV és a MOL működésének egyesítésére törekszik, de formális vételi ajánlatot nem tett.

Az OMV az akkori közleményben kifejtette, hogy készen áll a MOL-részvényeseknek 32 ezer forintos részvényenkénti áron ajánlatot tenni, amint elhárul a magyar vállalat fölötti irányítás megszerzésének két akadálya: eltörlik az OMV szerint állami intézkedésnek minősülő aktussal bevezetett 10 százalékos szavazati korlátot, és bevonják a cégvezetés ellenőrizte részvényeket.

Az OMV világossá tette azt is: a fenti akadályok elhárultát követően ajánlatának feltétele kizárólag az lesz, hogy az OMV a szavazatok legalább 50 százalékát megszerezze a MOL-ban, illetőleg megkapja az összefonódásra vonatkozó versenyhatósági engedélyt az EU-tól.

A MOL üdvözölte a döntést

A MOL üdvözölte annak lehetőségét, hogy az Európai Bizottság alaposan kivizsgálhatja az ügy jelentős versenyellenes hatását, amely a magyar társaság szerint egy OMV-MOL egyesülés esetén következne be - mondta az InfoRádiónak Somlyai Dóra.

A MOL magyarországi kommunikációs igazgatója kiemelte: a magyar cég már a kezdetektől fogva rendszerezett és kidolgozott érvekkel alátámasztotta, hogy egy esetleges fúziónak több lenne a negatív, mint a feltételezett pozitív hatása.

A verseny kiiktatásával járna a régióban a két vezető vállalat egyesülése - közölte.

A feltételezett üzleti előnyök jelentéktelenek ahhoz képes, mint amennyi kárt okoz a strukturált együttműködés bármely formája - tette hozzá Somlyai Dóra.

A MOL vizsgálta az üzleti szinergiák lehetőségét, és arra jutott, hogy ez az összefonódás olyan feltételek mellett lehetséges, amelyek komoly értékcsökkenéshez vezetnek - fejtette ki a kommunikációs igazgató.

Hanganyag: Kaputa Júlia

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
2022 réme újra fenyeget - A szakadék szélére lökte a közel-keleti konfliktus az EU-ba igyekvő országot

2022 réme újra fenyeget - A szakadék szélére lökte a közel-keleti konfliktus az EU-ba igyekvő országot

A tegnapi nap folyamán szintet lépett a közel-keleti konfliktus eszkalációja, miután a NATO-tagállam Törökország légterében is iráni rakéta jelent meg. A háborús fenyegetés szélesedése mellett ráadásul a konfliktus gazdasági következményei is jelentősek, mivel a Hormuzi-szoros lezárása egyszerre emelte meg a globális olaj- és gázárakat. Törökország nagy energiaimport-függősége és a már eleve törékeny stabilitása miatt gazdasági szempontból is a sokk egyik legnagyobb vesztese lehet: az energiaársokk gyorsan rontaná a külső egyensúlyt, nyomás alá helyezné a lírát és újragyorsíthatná az inflációt. Bár Ankara adócsökkentéssel és devizapiaci beavatkozással próbálhatja tompítani a csapást, egy tartós energiasokk könnyen kikezdheti a dezinflációs pályát és tovább lassíthatja a már amúgy is fékeződő gazdasági növekedést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×