Még a gazdaságilag és politikailag szabadnak tekinthető országokban is működik ez a gyakorlat: az Egyesült Államokban több arab befektető és egy kínai nagyvállalat amerikai tulajdonszerzését akadályozták meg hatósági eszközökkel - mondta az InfoRádiónak az ELTE nemzetközi jogi tanszékének vezetője.

Kende Tamás közölte: az Európai Unión belül ez azért bonyolultabb, mert a közösségnek van egy, a tőke szabad áramlására vonatkozó alapelve, amelyet az Európai Bizottság megpróbál érvényesíteni. Ennek ellenére az elmúlt években volt arra példa, hogy egyes tagállamok különféle eszközökkel megakadályozták, hogy egy másik uniós állam valamelyik nagyvállalata megszerezzen egy-egy céget.

Franciaországban például, amikor a Gaz de France SA energetikai cégért jelentkezett az olasz Enel, a kormányzat megkezdte a vállalat összeházasítását a szintén francia Suez SA-val - tette hozzá a közösségi jogi szakértő.

Elriasztják a külföldi befektetőt

Az állam sokszor azzal riasztja el a külföldi érdeklődőt, hogy világossá teszi: ha befektet, minden lehetséges hatósági vagy egyéb eszközzel olyan kellemetlen környezetet alakít ki, hogy nem éri meg invesztálni - mondta Kende Tamás.

Más esetben az állam hatósági engedélyhez vagy politikai döntéshez köti a tulajdonszerzést, vagy olyan gazdasági összefonódásokat kezdeményez, amelyek hatására a vállalkozást nem az érdeklődő, hanem valaki más vásárolhatja meg - fűzte hozzá az ELTE tanszékvezetője.

A szakértő szerint Gyurcsány Ferenc kijelentése, miszerint az állam intervenciót fog eszközölni, azt jelenti, hogy mindhárom eszközt beveti a MOL megóvása érdekében.