A tűzgömböt március 3-án éjjel – helyi idő szerint 1:17-kor rögzítette – az MTH bajai AMS78, győri AMS90 és zalaegerszegi AMS91 jelű allsky7 állomása. A közel telihold fényességűre becsült, kirívóan fényes, robbanó zöldes színű meteor 4,1 másodpercig látszódott – olvasható a meteoritikai társaság honlapján.

Az MTH három kamarájának adatai szerint a jelenség nagyjából a zalaegerszegi eszköz felett látszódott, de a bajai állomáshoz is közel volt, ezért az is fényesnek látta, míg a győri kamerák már kissé halványabbnak, hiszen azok távolabb estek. A tűzgömb egyenletesen fényesedett fel, majd útja során egyszer nagyot robbant, ekkor érte el zöldes színben pompázva a telihold fényét, ezt követően 3-4 darabra szakadt és kihunyt. A győri kamera közel függőlegesen nyugatról dél felé, a bajai állomás 45 fokos szögben nyugatról északra tartónak látta, a zalaegerszegi kamera pedig közel zenitben detektálta – teszik hozzá.

A meteorpálya számítása folyamatban van, annak eredményéről későbbre ígértek beszámolót.

(A tűzgömb mellett párhuzamosan futó fénypont a tűzgömb fényének becsillanása a bajai kamerabúrán.)

Kiemelik azt is, hogy 2021. december 7. óta ez a 13. fényes tűzgömb, ami Magyarországról is látható volt, ilyenkor azonban nem szokatlan az ilyen fényes meteoraktivitás, a meteorfizikai szakma előtt már régebb óta ismert, hogy december–február időszaka a tűzgömb szezon.

Tűzgömbök azok a fényes meteorok, amik elérik vagy meghaladják a Vénusz bolygó legnagyobb látható fényességét a -5 fényrendet, vagy ahogy a csillagászatban nevezik, magnitúdót. Ha a tűzgömb hanghatással, pl. hangrobbanással, vagy többszörösen robbanó anyag esetén mennydörgés sorozattal jár, akkor bolidának hívják. Azok a bolidák amelyek fényessége meghaladja a -17 magnitúdót, a szuperbolidák. Ezek megmaradó anyaga igen nagy valószínűséggel eléri a felszínt, a földre hullott tűzgömbök anyagát nevezzük meteoritnak – olvasható a Magyar Meteoritikai Társaság oldalán.