Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 12. vasárnap Dalma, Izabella
Nyitókép: Pixabay

Ha egy török és egy angol együtt alszik, abból mindig forró vita lesz

A legtöbb magyar 20 fokos szobában alszik – derül ki egy reprezentatív felmérésből. A felmérést készíttető cég szóvivője az InfoRádiónak elmondta, az ennél alacsonyabb hőmérséklet már csak nagyon keveseknek komfortos.

Egy, az E.On megbízásából készült kutatásból kiderül, a legtöbb (21 százaléknyi) magyar a legszívesebben 20 Celsius-fokos szobában alszik, az ennél alacsonyabb hőmérsékletet viszont csak nagyon kevesen szeretik Magyarországon.

Mint Patócs Renáta, a cég szóvivője az InfoRádióban a felmérés részleteit ismertetve elmondta, a megkérdezetteknek csak alig 6 százaléka alszik saját bevallása szerint 19 fokban, és 4 százaléka érzi jól magát éjjel 18 fokban. "A felmérés adatai szerint 20 fokban alszanak legszívesebben a svédek és a csehek is" – mutatott rá egy érdekességre. Tehát más országokban is elvégezték a felmérést, az adatokból pedig kiderül,

a legmagasabb hőmérsékletet a törökök választották;

30 százalékuk szavazott a 25 fokos vagy ennél magasabb éjszakai hőmérsékletre, de a megkérdezett magyarok 11 százaléka is "beikszelte" ezt a válaszlehetőséget. A románoknál ez az arány 15 százalékos.

A hűvösebb hálóra szavazók nemzetek közül a franciáknál a legtöbben 19 fokot adtak meg, ehhez képest

az olaszok és a németek még hidegebben, 18 fokban szeretnek aludni.

Viszont az angolokkal senki sem tudja felvenni a versenyt, ott ugyanis minden ötödik válaszadó azt mondta, 15 fokban vagy annál hidegebb hőmérsékletben alszik.

A felmérés során 10 ezer embert kérdeztek meg 10 európai országban, országonként tehát 1000 ember válaszolt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Brüsszel új frontot nyitott, a tét most a mobilunk feletti hatalom

Brüsszel új frontot nyitott, a tét most a mobilunk feletti hatalom

Az Európai Bizottság júliusban olyan döntést hozhat, amely kötelezné a Google-t, hogy az Androidon működő rivális AI-asszisztensek ugyanolyan hozzáférést kapjanak a rendszerfunkciókhoz, mint a saját Gemini szolgáltatása. A szabályozás négy kulcsterületet érint: az asszisztens előhívását, az adatokhoz való hozzáférést, az alkalmazásokon belüli műveleteket és a telefon számítási kapacitását. Brüsszel a keresőpiaci monopólium kialakulásának tanulságai alapján ezúttal megelőző lépésként cselekszik, még mielőtt az AI-asszisztensek piaca végleg bezáródna. A tét különösen nagy Európa számára, ahol az uniós startupok még alig részesülnek a globális AI-finanszírozásból, de a nyitottabb terjesztési piac viszont esélyt adhat az európai fejlesztőknek a versenyben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×