A felmérések szerint a tartományban jelenleg kormányzó Kereszténydemokrata Unió (CDU) jelentősen elmarad az AfD mögött, miközben Friedrich Merz kancellár népszerűsége (15 százalék körül van) annyira alacsony, hogy jelenléte a kampányban sem kapott központi szerepet. Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök a voksolás előtt a demokrácia és a jogállamiság védelmére hívta fel a figyelmet, kijelentve: a gyűlöletre és a kirekesztésre nem lehet jövőt építeni.

A szövetségi politikára is áthat a tartományi eredmény

A német alaptörvény értelmében a tartományok jelentős önálló hatáskörrel bírnak: saját igazságszolgáltatási, oktatási és rendőrségi rendszerük van, a lakosság pedig a mindennapi életét közvetlenül érintő kérdésekben helyben dönt.

Bauer Bence, a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában kiemelte: a tartományi választások egyúttal fontos jelzésértékkel is bírnak a szövetségi politika teljesítményéről. A 16 tartomány kormányainak képviselői ülnek a 69 fős szövetségi tanácsban (Bundesrat), így a tartományi vezetésnek közvetlen beleszólása van a berlini törvényhozásba is.

Paktum a baloldallal és a kancellár pozíciója

A szakértő rámutatott, hogy a CDU a hatalom megtartása érdekében készként mutatkozik a baloldali pártokkal való együttműködésre, fenntartva a tűzfalat az AfD-vel szemben. Ez a stratégia ugyanakkor tovább erodálhatja a Kereszténydemokrata Unió saját szavazóbázisát, amelynek jelentős része az utóbbi időben a jobb- és a baloldali pártokból is az AfD felé tolódott el.

A szövetségi kancellár pozícióját illetően Bauer Bence több lehetséges forgatókönyvet vázolt fel:

Előrehozott választás: Ehhez a kancellárnak bizalmi szavazást kellene kérnie maga ellen a Bundestagban. Ennek átfutása nagyjából hat hónapot venne igénybe, ami a szakértő szerint politikai vakvágányt jelentene.

A kancellár lemondása: Ebben az esetben záros határidőn belül új jelöltet kellene választani, ám a folyamat lezárásáig a kormányfő csak ügyvezetői minőségben maradna a helyén.

Konstruktív bizalmatlansági indítvány: A Bundestag a kancellár leváltásával egyidejűleg új kormányfőt választhatna, erre azonban a német történelemben eddig egyetlen alkalommal, 1982-ben volt példa. Elemzői álláspont szerint az ellenzéki és koalíciós pártok eltérő érdekei miatt erre jelenleg kicsi az esély.

A hatalomtechnikai akadályok és az AfD stratégiája

Bár az AfD a mérések szerint magabiztosan vezet Szász-Anhaltban, az arányos választási rendszer miatt koalíciós partnerek nélkül nem tudna kormányt alakítani, amennyiben nem szerzi meg a szavazatok több mint felét. Mivel a többi parlamenti párt elzárkózik tőlük, a 40 százalék, – sőt már 42 százalékot is mértek az AfD-nak az utóbbi napokban – körüli eredmény sem feltétlenül elegendő a hatalomra jutáshoz.

Bauer Bence szerint az AfD stratégiája kettős: egyrészt igyekeznek felmutatni a kormányzóképes, konszolidált arcukat – különösen a fiatalabb választók körében népszerű közösségi médiás jelenlétükre építve –, másrészt kivárásra játszanak a hagyományos pártrendszer gyengülése közepette.

A szász-anhalti választás eredménye így nemcsak a tartomány elkövetkező öt évét határozza meg, hanem alapvető hatással lehet a teljes német szövetségi politikai berendezkedésre is.