Infostart.hu
eur:
364.49
usd:
331.38
bux:
146155.68
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Nyitókép: The Good Brigade/Getty Images

Pöltl Ákos: már kimutatható, hogy az újabb generációk képességeit rontották az okoseszközök

Most első alkalommal fordulhat elő, hogy egy fiatal generáció bizonyos képességekben rosszabbul teljesít, mint a szülei korosztálya – mondta Pöltl Ákos. A Semmelweis Egészségfejlesztési Központ digitális gyermekvédelmi szakértője a Kék Bolygó podcastban arról beszélt, hogyan befolyásolhatja a túlzott okostelefon-használat a gyerekek idegrendszeri fejlődését, figyelmét és tanulási képességeit.

Az okostelefonok 2010 utáni gyors elterjedésével párhuzamosan romlani kezdett a fiatalok mentális állapota és tanulási teljesítménye – mondta a Kék Bolygó Podcastben Pöltl Ákos. A Semmelweis Egészségfejlesztési Központ digitális gyermekvédelmi szakértője szerint a koronavírus-járvány csak tovább gyorsította a már korábban elindult folyamatot.

„2010 és 2015 között történt pár dolog, ami ezt az egészet eredményezte: az első és legfontosabb, hogy a Z generáció, tehát az 1995 és 2010 között született fiatalok ebben az időszakban váltottak tömegesen analóg, „buta” telefonról okostelefonra, másrészt 2010-ben jött létre az Instagram, amit később a Meta megvásárolt, és ebből készült az első applikáció” – mondta a szakember, hozzátéve, hogy ez azért tudta ilyen hatékonyan beszippantani a fiatalokat, mert 2012 környékén már a legtöbb telefonnak volt előlapi kamerája, így tökéletesen alkalmas volt tartalomgyártásra, tartalmak feltöltésére.

A szakértő szerint a jelenség nem választható el a közösségi platformok működését meghatározó gazdasági érdekektől sem. Mint mondta,

a techvállalatok kifejezett stratégiája a gyerekek „beszippantása” a platformokra, hogy ott minél több reklámot lehessen nekik megjeleníteni, és így a cégek minél nagyobb profitot tudjanak realizálni.

Ehhez egy olyan mechanizmust kellett létrehozniuk, ami átveri az agyat. Ez az úgynevezett Persuasive Design vagy Persuasive Technology (meggyőző dizájn, illetve technológia).

A szülők gyakran elsősorban attól tartanak, hogy milyen káros tartalmakkal találkozhat a gyermek a telefonján. Pöltl Ákos szerint azonban az eszközhasználatnak van egy kevésbé látványos, de legalább ennyire fontos következménye is. Szerinte

nagyon sok szülő gondolja úgy, hogy az erőszakos tartalmak jelentik a legnagyobb problémát, ennél azonban sokkal súlyosabb baj a képernyő előtt eltöltött idő,

hiszen ha napi 8 órán át azt bámulja a gyerek, az számos más tevékenységtől veszi el az időt.

Az emberi agy fejlődése a 20-as évek közepéig tart, a rendszeresen használt idegpályák megerősödnek, a mellőzöttek viszont fokozatosan leépülnek. A szakértő ezért különösen fontosnak tartja, hogy a gyermek sokféle valós tevékenységet végezzen. A gyermekvédelmi szakember szerint,

ha a gyermek az ideje 50-60 százalékát a telefonján tölti, az azoktól a tevékenységektől veszi el az időt, amitől normálisan fejlődne az idegrendszere.

Ezért mondják, hogy a mostani generáció a korábbiakhoz képest 1-3 évvel el van maradva kognitív képességekben, érzelmi intelligenciában, szociális képességben.

Minél fiatalabb a gyermek, annál szigorúbb korlátozásra lenne szükség. A szakmai ajánlások 3 éves kor alatt egyáltalán nem javasolják a képernyő használatát, Magyarországon ugyanakkor az egyévesek napi képernyőideje már megközelíti az egy órát – mondta Pöltl Ákos. Hozzátette, az olvasás módja sem közömbös, mert a képernyőn és a papíron látott szöveget eltérően dolgozza fel az agy. Elmondása szerint

a képernyőről tanult szöveg bizonyítottan kevésbé marad meg, és a digitális felületről tanuló gyerekek memória-képességei 11-33 százalékkal rosszabbak lesznek.

Pöltl Ákos szerint az életkorhoz kell igazítani a digitális eszközök használatát, és meg kell őrizni az analóg tevékenységek helyét a gyerekek mindennapjaiban. A sport, a szabad játék, a zenetanulás, a közös családi programok, a megfelelő alvás és a papíralapú olvasás egyaránt hozzájárulhat az idegrendszer egészséges fejlődéséhez.

A cikk alapjául szolgáló hanganyagot Janovitz Bálint készítette.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Zacher Gábor: a férfiak rosszabbul állnak az absztinencia megtartásában

Zacher Gábor: a férfiak rosszabbul állnak az absztinencia megtartásában

A franciák mennyiség szempontjából ugyanannyit isznak, mint mi. Viszont ott az átlagéletkor magasabb, az alkohollal kapcsolatos megbetegedések száma jóval kisebb. Ennek hátteréről, a magyar férfi és női alkoholizmus milyenségéről, az absztinencia megtartásának nemek közti különbségeiről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Zacher Gábor toxikológus, sürgősségi orvos.

Navracsics Tibor a Seszták-ügyről: az időnk fogy, de a Fideszben még megvan a megújulás képessége

Navracsics Tibor, az Orbán-kormány volt minisztere szerint a Fideszen belül sürgősen tisztázni kell a múltat, és, mint fogalmazott, „aki esetleg bűncselekményt követett el a kormányzati időszak alatt, vagy akár azon kívül is, attól mindenképpen meg kell szabadulnia a közösségnek”. Navracsics Tibor hangsúlyozta: a Fideszt nem tudja elképzelni Orbán Viktor nélkül.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Nagy ütést kaptak a tőzsdék, csúnya lett a zárás az USA-ban

Nagy ütést kaptak a tőzsdék, csúnya lett a zárás az USA-ban

Az Nvidia körüli botrány adott irányt múlt héten a tőzsdéken, és a rossz hangulat továbbra is kitart. Európában mérsékelt esést lehetett látni, az amerikai tőzsdéket pedig ismét az AI-részvények húzták lefelé a hétfői kereskedésben. A magyar tőzsde a napon belüli kilengések ellenére pluszban zárt, a blue chipek közül a Telekom és a Richter árfolyama is új történelmi csúcsra ment ma. Itthon az MNB holnapi kamatdöntése lesz a hét első felében a legizgalmasabb, külföldön pedig továbbra is az AI-részvényeken lesz a világ szeme, jön az Nvidia gyorsjelentése és az Anthropic IPO-ja is teszteli a piacokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×