Európában minden harmadik beteg kap széles spektrumú antibiotikumot, ami a helyettes országos tisztifőorvos szerint indokolatlanul nagy szám. Surján Orsolya erről a betegbiztonsági világnap alkalmából rendezett konferencián beszélt.
A betegbiztonságban az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés és az antimikrobiális rezisztencia együttesen az egyik legnagyobb kockázat, fogalmazott a témában tartott konferencián Surján Orsolya helyettes országos tisztifőorvos.
"Európában, bármely adott pillanatban, egy adott napon, minden harmadik beteg legalább egy antimikrobiális szert kapott, emellett a széles spektrumú antibiotikumok felhasználási aránya Európa-szerte nagyon széles skálán, 16-62 százalék között mozog – emelte ki a szakember. – Ez arra utal, hogy valószínűleg több helyen indokolatlanul használunk széles spektrumú antibiotikumot, ami egyértelműen nem használ sem az adott betegnek, sem a rezisztencia viszonyoknak."
Ezen arány csökkentése a következő időszak jelentős előrelépési lehetősége, tette hozzá az országos tisztifőorvos-helyettes.
Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.
Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
2027-ben új, több mint 600 milliárd forintos energetikai lakásfelújítási programot indít a Tisza-kormány Wekerle+ Energetikai Felújítási Támogatás és Hitel néven. A konstrukció célja, hogy 2030-ig több mint 120 ezer lakóingatlan korszerűsítését segítse elő kedvezményes hitellel és utólagos, vissza nem térítendő támogatásként működő tőkeelengedéssel. A program családi házak, sorházak, ikerházak, panelépületek, téglaépítésű társasházak, valamint kis lakásszámú társasházak egyedi fűtésű lakásainak felújítására is igénybe vehető lesz. A támogatás központi feltétele a legalább 30 százalékos primerenergia-megtakarítás elérése. A részletes pályázati felhívások megjelenéséig az alábbi útmutatóban a kormányzati bejelentésekből és a megjelent kormányhatározatból ismert keretszabályokat, pénzügyi feltételeket és gyakorlati tudnivalókat foglaljuk össze. A végleges feltételeket a későbbi pályázati dokumentumok pontosíthatják.
3 °C
