Infostart.hu
eur:
383.25
usd:
329.56
bux:
124444.24
2026. március 3. kedd Kornélia
Nőnapi távkapcsoló: így tévézünk

Nőnapi távkapcsoló: így tévézünk

A magyar nők naponta átlagosan 46 perccel többet tévéztek 2017-ben, mint a férfiak, jellemzően 123 reklámfilmmel találkoztak, ez a teljes képernyő előtt töltött idő 13 százaléka – derült ki a Nielsen Közönségmérés adataiból.

A 18 évnél idősebbek naponta átlagosan 4 óra 59 percet töltöttek a képernyők előtt, amely idő a nemek tekintetében valamelyest eltérően alakult: a nők esetében 5 óra 20 perc, a férfiaknál pedig 4 óra 34 perc volt - írja a Világgazdaság.

2017-ben összesen több mint 10 millió reklámfilmet sugároztak a Nielsen által reklámszinten mért csatornákon. A felnőtt közönségen belül a nők naponta átlagosan 123 reklámfilmmel találkoztak, míg a férfiak valamivel kevesebbet, naponta átlagosan 101 reklámfilmet néztek meg.

A nézőszám napon belüli alakulása hasonló mintázatú mind a két nem esetében: jellemzően este 20.50 körül érte el maximumát, de a nap minden percére igaz, hogy a hölgynézők ültek többségben a tévé előtt. 2017 során a tévénéző közönség összetétele is ennek megfelelően alakult, 57 százalékos többségben voltak a nők. Ez különösen igaz az általános szórakoztató, életmód, zene- és gyerekcsatornák esetében, ahol a nők aránya a közönségen belül meghaladta a 60 százalékot.

A hír- és filmcsatornák nézői között nagyjából egyensúlyban voltak a nemek, míg a sport- és ismeretterjesztő csatornák közönségében egyértelműen a férfiak domináltak.

A felnőtt nők és férfiak műsorfogyasztásának tekintetében közös pont, hogy tévéreklámokra fordították a legtöbb időt 2017 során, tévénézésre fordított idejük 13 százalék illetve 12 százalékát.

Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Az Európai Unió közvetlenül is érintett lehet az Irán ellen kirobbant katonai akciók miatt, ha nagy számban indulnak el a menekültek Európa felé – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, aki arra is utalt: a terrorveszély is nőni fog, hiszen már ma is sok olyan vallásos síita él Európában, akinek nem tetszene egy iráni rendszerváltás, és sokkolta őket, hogy megölték a legfőbb vallási vezetőjüket.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Vörös jelzés a piacokon: Az iráni konfliktus és a 120 dolláros olajár árnyéka

Vörös jelzés a piacokon: Az iráni konfliktus és a 120 dolláros olajár árnyéka

A március elején eszkalálódó iráni konfliktus azonnali, tankönyvi reakciókat váltott ki a globális tőkepiacokon, felerősítve a befektetői kockázatkerülést. Az olajárak emelkedése mellett a dollár erősödése és a biztonságos menedékeszközök, például az arany iránti kereslet megugrása jellemzi a jelenlegi piaci környezetet. A Hormuzi-szoros esetleges de facto lezárása és a szállítási útvonalak veszélyeztetése tartós inflációs nyomást és ellátási zavarokat okozhat a világgazdaságban. A magyar gazdaság számára a forint gyengülése és az üzemanyagárak potenciális emelkedése jelenti a legközvetlenebb kockázatot. A részletekről Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője és Nagy Viktor, a Portfolio vezető részvényelemzője beszélt a Checklist podcast tegnapi videós különkiadásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×