Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
A túl kevés és a túl sok alvás is mentális károsodást okozhat

A túl kevés és a túl sok alvás is mentális károsodást okozhat

A napi négy órát vagy annál kevesebbet alvó emberek esetében nagyobb a valószínűsége a depresszió és az öngyilkos gondolatok jelentkezésének - derült ki egy dél-koreai tanulmányból.

Sin Jung Csul, a szöuli Kangbuk Samsung Kórház munkahelyi mentális egészséget vizsgáló intézetének vezetője szerint több mint 202 ezer olyan, a húszas-negyvenes éveiben járó munkavállalóra terjedt ki a vizsgálatuk, akik 2014-ben keresték fel az intézményt egészségi felmérés céljából.

Az eredmények szerint a naponta négy órát vagy annál kevesebbet alvók körében 9,1 százalék volt a depresszió előfordulásának aránya, ami több mint négyszerese a napi hét órát alvók körében tapasztalt 2 százaléknak.

A keveset alvók körében 16 százalék volt a szorongás és 12,7 százalék az öngyilkos gondolatok előfordulásának aránya, míg a hét órát alvók körében ugyanez 4,3, valamint 5 százalék volt.

A tanulmány szerint a napi hét óránál többet alvóknál is megfigyelhetőek voltak a kis mértékű mentális károsodás jelei.

A kutatók azonos nemű, azonos korú és hasonlóan stresszes munkahelyi körülmények között dolgozó embereknél vizsgálták az öngyilkosságra való hajlamot, ami 1,9-szer volt magasabb a keveset alvók, mint az eleget alvók körében.

"Az eredmények tanúsága szerint képesek lehetünk megakadályozni a depresszió, valamint a szorongásos betegségek kialakulását, de még akár az öngyilkosságot is, ha napi hét óra alvást tudunk biztosítani a dolgozóknak" - mondta az intézet vezetője.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×