Miksa bajor herceg és Mária Ludovika hercegnő harmadik gyermeke hét testvérével Possenhofen kastélyában nevelkedett, jól lovagolt, úszott, hegyet mászott és apjához hasonlóan fütyült az etikettre. 1853-ban elkísérte édesanyját és nővérét, I. Ferenc József osztrák császár kiszemelt jegyesét Ausztriába, ám a fiatal uralkodó a tizenöt éves Erzsébetbe szeretett bele.

A Habsburg-dinasztiában szokatlan szerelmi házasságot 1854. április 24-én kötötték meg Bécsben. Erzsébet, aki úgy nőtt fel, hogy sohasem kellett a protokollal törődnie, olyan világba csöppent, ahol a külsőség és a származás volt a legfontosabb - ő ezeknek az elvárásoknak nem tudott, de nem is akart megfelelni.

Gyenge idegrendszerét megviselte az anyósával folytatott szüntelen harc is, különösen az első években. Az erős akaratú Zsófia nem értette meg az érzékeny fiatalasszonyt, akit az is bántott, hogy férje vele sohasem beszélt politikáról. Magányát fokozta az udvar ellenséges viselkedése, egészségét az is megviselte, hogy házassága első négy évében három gyermeket szült.

Rudolf, a várva várt trónörökös két lány után harmadikként, 1858-ban jött a világra, a császári párnak tíz évvel később, Gödöllőn született még egy lánya, Mária Valéria, "a magyar gyermek". Erzsébet számára újabb csapás volt, hogy elsőszülött lánya, Zsófia egy magyarországi út során megbetegedett és alig kétévesen meghalt.

A tragédia után Sissi egészsége egyre romlott, nem akart enni, depresszióssá vált. Orvosa - talán éppen az ő sugallatára - minél messzebbre, Madeirára küldte gyógyulni, ezután Korfu, Velence, Bad Kissing következett, innen Bécs helyett inkább apja bajorországi kastélyába utazott. Erzsébet két esztendőt volt távol a férjétől, gyermekei hol vele voltak, hol Bécsben nevelkedtek.

A császárvárostól messze töltött évek alatt Erzsébet határozott és öntudatos lett, ráébredt szépségére és az abban rejlő erőre, és megtanulta érvényesíteni akaratát. Bizalmasa, a kecskeméti köznemes Ferenczy Ida ismertette meg vele Andrássy, Deák, Széchenyi kiegyezéspárti eszméit, Sissi az uralkodónak írt leveleiben a kiegyezés mellett érvelt. Az 1867-es kiegyezés létrejöttekor hihetetlenül boldog volt, Ferenc József 1867. június 8-i koronázásakor a magyarok rajongásig szeretett királynéja lett.

Az ország - régi hagyomány szerint - ajándékot adott a királynak: a gödöllői Grassalkovich kastélyt, amely Korfu mellett Erzsébet igazi otthona lett. A királyné kedvelte a magyarokat, megtanulta nyelvünket, a gödöllői kastély lovardája is segítette ambícióját, hogy ő legyen Európa legkiválóbb hölgylovasa. Ez sikerült is neki, az már kevésbé, hogy a földrész legjobb költőnője is legyen, "heinei" típusú verseiből azonban megismerhetők - akár egy naplóból - gondolatai.

Rudolf trónörökös 1889-es öngyilkossága teljesen lesújtotta anyját, aki ezután mindig feketében járt. Korfu szigetén méregdrága kastélyt építtetett Achileion néven, életének hátralévő éveit egyre magányosabban, depressziótól űzve, inkognitóban utazgatva töltötte. 1898. szeptember 9-én Hohenembs grófnőként jelentkezett be az egyik genfi szállodában. Másnap udvarhölgyével a kikötőbe igyekezett, amikor egy olasz anarchista, Luigi Lucheni mellébe döfött egy tűhegyes reszelőt. A támadó mozdulatát akkor ütésnek vélték, a császárné még felszállt a hajóra, s csak ott lett rosszul. Másfél óra múlva a szállodájában halt meg, 1898. szeptember 10-én.

Európa legszebb királynéjának halála megrendítette a világot. Hatalmas temetése volt, a magyar országgyűlés törvénybe iktatta emlékét. A főváros köztéri szobrot állított emlékezetére, utcákat, tereket, Duna-hidat neveztek el róla, legendája ma is él.