Ha valaki deréktól fölfelé valami nagyon kellemetlent érez: legtöbbször mellkasi nyomást, szorítást, vagy akár a lapockatájra, a bal karba vagy az állkapocsba sugárzó fájdalmat, és ez negyedóránál tovább tart, értesítse a rohammentőt, mert ezt szívinfarktus lehetőségének kell tartani, és akkor van biztonságban, ha mielőbb megfelelően fölszerelt kórházba kerül.

Infarktus megerősített gyanúja esetén a speciálisan kiképzett szakemberek késedelem nélkül szívkatéteres vizsgálatot végeznek, az elzáródott koszorúeret megnyitják, kitágítják, és ha kell, fémhálóból szőtt hengert helyeznek a kitágított érszakaszba, hogy megakadályozzák a visszaszűkülést. Ez a panaszok kezdetétől minél rövidebb időn belül kezdődik, annál több szívizomsejtet menthetnek meg az elhalástól.

Clare L. Atzema és munkatársai azt vizsgálták, hogy Ontario államban 2004-2005 között 96 szívinfarktus kezelésére fölszerelt kórházába a betegek a panasz kezdetétől számítva, mennyi idő alatt kerültek be az intézetbe, és ez hogyan függött attól, hogy házasságban vagy élettársi kapcsolatban együtt éltek valakivel, illetve magányosak voltak.

Az adatokat négyezernél több infarktus miatt kórházba szállított beteg kórtörténetéből nyerték a megfigyelés egy éve alatt. A vizsgált betegek átlagos életkora 67 év volt és 34 százalékuk volt nő.

A szakemberek kimutatták, hogy annak az esélye, hogy jelentős késéssel, csupán hat órával a panaszok kezdetétől számítva jutott a beteg kórházi segítséghez, 65 százalékkal volt kisebb azoknál a férfiaknál, akik együtt éltek feleségükkel vagy élettársukkal, mint a magányosan élők esetében.

"Ez a megfigyelés részben megmagyarázhatja, hogy a házasemberek infarktus okozta halálozása ritkább, mint az agglegényeké. Feltételezhető, hogy a nők jobban figyelnek élettársukra, hogy mielőbb kapjon orvosi ellátást" - írják a kutatók.

A betegeknek csaknem fele két órán belül bekerült a szakorvosokhoz, ami jelentősen javította a túlélés esélyeit.