Az amerikai rákkutatók évtizedek óta átfogó vizsgálatokat folytatnak a rosszindulatú daganatos betegségek kutatására. A rák megelőzése érdekében elindított vizsgálat egymillió felnőtt önkéntes részvételével kezdődött, majd 1982-től indult a II. vizsgálat, melyben a táplálkozás, az életmód és a daganatos megbetegedések megjelenése közötti összefüggéseket igyekeztek tisztázni.

Az utóbbi tanulmány résztvevői nem csak a szokásos, egészségügyi kérdésekre - dohányzás, táplálkozás, alkoholfogyasztás - válaszoltak, hanem volt olyan kérdés is, amely azt firtatta, hogy "az utolsó évben a munkahelyén eltöltött időn kívül, szabad idejében naponta átlagosan hány órát üldögélt (tv-nézés, olvasás, kötögetés stb.) közben".

Alpa V. Patel és munkatársai 14 esztendő megfigyelési idő után most több mint 120 ezer amerikai felnőtt adatait elemezték, akik 50-74 évesek voltak, amikor beléptek a tudományos programba. A megfigyelés kezdetén végzett vizsgálatok szerint valamennyien egészségesek voltak.

A kutatók figyelembe vették a rosszindulatú daganatok és a szív- és érrendszeri betegségek ismert kockázati tényezőit - dohányzás, testsúly, vérkoleszterin, testmozgás - és ezt követően azt nézték, van-e különbség azok halálozásában, akik szabad idejükben naponta hat óránál többet üldögéltek, azokéhoz képest, akik három óránál kevesebbet töltöttek ülő testhelyzetben.

A 14 éves megfigyelési idő során a sokat üldögélő nők halálozása 40 százalékkal nagyobb volt, mint a keveset ülőké, a férfiaknál ez a különbség 20 százaléknyinak bizonyult. A sok ülés még veszélyesebb, ha a fönnmaradó időben kevés mozgással párosul. A sokat üldögélő, minimálisan mozgó nők halálozása 94 százalékkal volt nagyobb, mint az aktívabb hölgyeké.

A legkevesebbet mozgó férfiak halálozási aránya 48 százalékkal növekedett. A rendszeres testmozgás hiányának ismert egészségügyi fontossága mellett a kutatócsoport önmagában is veszélyesnek találta a sok ülést. Az üldögélés főleg a szív- és érrendszeri halálozást növelte, de többen haltak meg rák következtében is.