Andor László, az Európai Bizottságnak a foglalkoztatásért, szociális ügyekért és a társadalmi összetartozásért felelős tagja szerint úgy "a felmérés eredményei megerősítették, hogy a szegénység nagy jelentőségű probléma az EU-ban, és a jelenlegi gazdasági és pénzügyi helyzet tovább ront a helyzeten. A válság érezteti hatását: az európai polgárok jelentős hányada ma nehezen jön ki fizetéséből."

A bizottsági közlemény szerint általánosan elmondható, hogy az uniós polgárok úgy érzik: a szegénység tavaly "minden szinten növekedett".

Az unió a biztos szerint hathatós üzenetet kíván küldeni polgárainak, jelezve, hogy Európának az eddiginél igazságosabbnak és befogadóbbnak kell lennie. Ezt szolgálja a következő tíz évre vonatkozó, átfogó gazdaságpolitikai, versenyképességi és foglalkoztatási stratégia (Európa 2020) is, amelynek egyik legfontosabb eleme éppen a szegénység mérséklése.

Andor emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői a programot a múlt héten elfogadva célul tűzték ki, hogy a következő évtizedben 20 millió európait emelnek ki a szegénységből, és megszüntetik társadalmi kirekesztettségüket.

Ehhez minden döntéshozói szinten további intézkedéseket kell hozni, a helyi önkormányzatoktól kezdve a régiókon és országokon át az uniós szintig - hangsúlyozta. Jelezte, hogy a következő hónapokban a tagállamok nemzeti programokat dolgoznak ki egyebek között a szegénység csökkentésére.

A felmérés tanúsága szerint a régi és új EU-tagállamok polgárai között nincs lényegi különbség a szegénység megítélésével kapcsolatban. Arra a kérdésre, hogy országukban az elmúlt években növekedett-e a szegénység, a legtöbben Görögországban (94 százalék) és Franciaországban (90) válaszolták igennel, míg Magyarországon a megkérdezettek 84 százaléka. Nagyok a regionális különbségek is: Belgium franciaajkú vidékein háromszor annyian panaszkodnak a szegénység növekedésére, mint a flamand Antwerpenben (13 százalék).

A közlemény szerint a görögök 58 százaléka számára jelent napi küzdelmet a háztartási számlák kifizetése. A magyarok esetében ez 33 százalék, míg Hollandiában vagy Dániában csak a lakosság négy százaléka panaszkodik erről. Saját háztartásuk jövőjét illetően a románok a legpesszimistábbak, a magyarok "csak" a hatodikak a borúlátásban. A majdani nyugdíjukat illetően az európaiak 73 százaléka aggódik - úgy érzik, vagy kevesebb nyugdíjat kapnak, vagy tovább kell dolgozniuk a jelenlegi rendszerben várhatónál.

A magyar biztos sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy a szegénység elleni harc szempontjából sem mindegy az államháztartási konszolidációt szolgáló intézkedések időzítése. Ezeket nem szabad korábban bevezetni a kelleténél, és külön ügyelni kell arra, hogy arányosan sújtson minden réteget - szögezte le.