Az érszűkületet okozó legjelentősebb rizikófaktorok a cukorbetegség, a dohányzás, a magas vérzsír- és húgysavszint, a vesefunkció eltérései, az elhízás, a mozgásszegény életmód és családi hajlam - magyarázza Kósa Éva, az Oxygen Medical belgyógyász-angiológusa.

Mivel ezek a tényezők meglehetősen sok embert érintenek, nem véletlen, hogy Magyarország régóta a szív-és érrendszeri betegségek élmezőnyében van. Bár az arterioszklerózis elsősorban az idősebb korosztály betegsége, akinek húszéves kora óta napi egy doboz cigaretta a fejadagja, akár már 40 éves korában is számíthat érszűkületre.

Milyen rizikófaktorok mellett ajánlott a rendszeres szűrés?

- Túlsúly;
- Dohányzás;
- Stresszes élethelyzet, munkakörülmények;
- Magas vérnyomás;
- Magas vérnyomás és szívbetegség családi halmozódása;
- Változó kor megjelenése a nőknél;
- Magas koleszterin- és/vagy trigliceridszint;
- Jellemző panaszok megléte;
- Váratlan memóriazavar, ami az agyi erek meszesedésének egyik első tünete lehet.

Diagnosztikus módszerek

Az érszűkületet sokszor kirakatbetegségnek is hívják, ugyanis az egyik fő tünete, hogy a vádliban éles fájdalom jelentkezik, s emiatt a betegnek gyakran meg kell állnia. Azért, hogy az utcán ne tűnjön ez fel, a beteg úgy tesz, mintha kirakatot nézegetne. Vagyis a gyaloglás egyfajta diagnosztikai módszer is, ugyanis abból, hogy hány méterenként kell megállnia az érszűkületes betegnek, az orvosok következtetéseket tudnak levonni.

Az úgynevezett boka-kar index (doppler-index) mérés során a bokán mért vérnyomás értékét elosztjuk a karon mért értékkel; az eredménynek normál esetben egynek kell lenni. Ha ez a hányados 0,8 alá esik, érszűkületről beszélünk. Ugyanígy az sem jó, ha túl magas az alsó érték, és a hányados 1,2 fölött van, hiszen ez meszes erekre utal. Ez a mérés előrehaladott, 50 százalék feletti szűkületet mutat ki, tehát ezt már leginkább csak a tünetekkel rendelkező betegeknek lehet ajánlani.

Az arteriográfos módszer alkalmas lehet korai stádiumban, esetleg tünetmentes betegnél is a kezdődő folyamat kimutatására. Magyarországon ez még nem napi gyakorlat, holott ez a szűrővizsgálat nagyon hasznos lenne a 40 éves kor felett, különböző rizikófaktorokkal rendelkező személyeknek, hiszen a megelőzés éppen ebben a fázisban lenne a legfontosabb.

Számos más vizsgálat során is fény derülhet az érszűkületre, például egy hasi- vagy mellkasröntgen is kimutathat egy meszesebb aortát.