A bőrgyógyászok több, mint tíz éve használják az úgynevezett dermatoszkópot az anyajegyek vizsgálatára, amely tulajdonképpen egy tízszeres nagyítást biztosító, bőrre helyezett mikroszkóp - magyarázza Vincze Ildikó, a Dermatica Bőrgyógyászat és Kozmetika szakorvosa.

A dermatoszkóp a hámnak azt a rétegét világítja meg, amely szabad szemmel nem jól látható - így minden részlet jobban észlelhetővé válik. Az anyajegyek megközelítőleg 80 százalékánál elegendő is ez a fajta vizsgálat, ugyanis egy gyakorlott bőrgyógyász dermatoszkóp segítségével nagy biztonsággal meg tudja állapítani, hogy szükséges-e valamilyen további lépést tenni, vagy csupán jóindulatú pigmentációról van szó.

A dermatoszkóphoz képest a számítógéppel összekötött kamera még nagyobb felbontású képet tud adni, vagyis részletesebb vizsgálatra nyújt alkalmat. A másik nagyon fontos jellemzője, hogy ilyen módon rögzíthetők, dokumentálhatók az anyajegyek, így nyomon követhetőek a változások is.

A dokumentációnak korábban csak korlátozottak voltak a lehetőségei, hiszen leggyakrabban írásban rögzítették az információkat az anyajegyekről, illetve egy fóliával átrajzolták a gyanús elváltozásokat és ehhez hasonlították a későbbi vizsgálatok során. De ezzel a módszerrel a dokumentáció nehézkes, lassú és nem megfelelő pontosságú volt.

A dokumentáció tehát elsősorban nem akkor van nagy jelentősége, amikor valakinek 6-8 problémamentes anyajegye van, hanem ha adott esetben 100-150 anyajegy van a bőrön, esetleg a családban volt már rosszindulatú daganatos betegség, akár festékes, akár más hámeredetű daganat. Ilyen körülmények között nagyon fontos tudni, melyik anyajegy változott és melyik az, amelyet el kell távolítani.

A szaktudás elengedhetetlen

Még a számítógépes rögzítésben is óriási a szerepe az orvosi szaktudásnak, ugyanis nem szükséges minden egyes, problémamentes anyajegyet dokumentálni, csupán az előszűrés során gyanúsnak talált elváltozásokat.

Egy számítógépes program lehetővé teszi a változások elemzését is, ha az anyajeggyel kapcsolatosan bármiféle gyanúra okot adó elváltozás tapasztalható. Vincze doktornő azonban figyelmezet, hogy ennél a fázisnál sem szabad csak a program által automatikusan kiszámolt eredményekre hagyatkozni, feltétlenül szükség van a szakorvosi tapasztalatra is.

Ugyanis csupán a szakember által bevitt adatokat elemzi a gép, és bizonyos ponthatárokhoz hasonlítva határozza meg a rizikó mértékét. Természetesen pontos eredményt csakis a szövettani vizsgálat hozhat, ennek ismeretében lehet meghatározni a további teendőket. A vizsgálat eredményéből derül ki, volt-e az anyajegyben rosszindulatú (malignus) elváltozás, és ha igen, tovább kell menni az onkológiai vizsgálatok felé.

Azt, hogy csupán dermatoszkópos vagy számítógépes szűrésre van-e szükség, a lelkiismeretes orvos maga is javasolhatja. Vagyis ha talál olyan elváltozást, amely rögzítésre érdemes, nyilvánvalóan az utóbbit fogja ajánlani, amennyiben nincs ilyen, a dermatoszkópos felmérés után csupán a következő kontrollvizsgálat időpontjára tesz javaslatot.

Természetesen bárki bármikor élhet a számítógépes szűrés lehetőségével, hiszen megnyugtató lehet a tudat, hogy az állapotunkról rögzítés és pontos dokumentáció készül. Ez a fajta digitális a rögzítés miatt természetesen hosszabb ideig is tart, mint a dermatoszkópos, így az anyajegyek számától függően a vizsgálatra 30-40 percet kell szánni.

Ne várjuk meg, amíg látszik a változás!

Sok esetben a szabad szemmel látható változások már meglehetősen durvák, és nagyobb valószínűséggel feltételezhető, hogy elindult egy rosszindulatú folyamat. Egy vérző, kidudorodó anyajegy mögött megbújhat egy vastag tumor, bár természetesen az is előfordul, hogy teljesen banális ok áll a vérzés hátterében. Ilyen lehet például a felső réteg sérülése. A kétségeket azonban minden esetben szakorvos oszlathatja el.

Éppen ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni az évenkénti szűrések jelentőségét, hiszen így a szabad szemmel még észrevehetetlen változások is lelepleződnek.