Az állatok már korábban megérkeztek Budapestre, ám a karantén letelte után még össze kellett szoktatni a más-más helyről jött egyedeket. A két nőstény, Teri és Toby a Varsói Állatkertből jöttek, s mindketten 2007-es születésűek - közölte a városligeti intézmény pénteken az MTI-vel.

Az ötesztendős, Peti nevet viselő hím korábban a Prágai Állatkert lakója volt. A három szitatunga az egykori Bölényház kifutójában, a vörös vadbivalyok szomszédságában kapott helyet. Ez a kifutó - mivel környezeténél mélyebben fekszik - kedvez a dagonya kialakulásának, márpedig a szitatungák éppen az ilyesfajta, mocsaras környezetben érzik otthon magukat a szabad természetben is.

A három állat összeszoktatása remekül sikerült, ám Petinek időnként kisebb nézeteltérése alakul ki a szomszédos vörös vadbivalyokkal: a szomszéd vezérhímmel kölcsönösen fenyegetik egymást a kerítésen keresztül - olvasható a közleményben.

A szitatunga (Tragelaphus spekeii) ezen a bantu nyelvek szókészletéből származó néven vált ismertté, bár néha hívják szitutungának is. A faj Közép-Afrikában honos, Kameruntól Tanzániáig, illetve Szudántól Botswanáig számos afrikai országban előfordul. A faj felfedezése Philip L. Sclater (1829-1913) brit jogász és zoológus nevéhez fűződik.

A kifejlett állatok tömege - ivartól, életkortól és tápláltságtól függően - 50 és 125 kilogramm közötti, hosszuk 115-170 centiméter, marmagasságuk pedig 75-125 centiméter.

A hímek 50-90 centiméter hosszú tülkös szarvat viselnek, barnás színű szőrzetük pedig jóval sötétebb árnyalatú, mint a nőstényeké. A szitatungák vemhességi ideje 250 nap, ellésenként csak egy utód jön a világra. A fiatalok egy-másfél éves korban érik el az ivarérettséget, élettartamuk pedig akár 15-20 év is lehet.