A mádi Szepsy István, a magyar borászat kiemelkedő alakja szerint tudatosan és erősen kell működnie a mindennapi tevékenységben jelenlévő spiritualitásnak. Nem a végeredmény, a siker számít, hanem az, hogy az ember önérzetesen, szeretettel, elhivatottsággal végezze a munkáját. Aki pedig ehhez a munkához igazán nagy energiára vágyik, nem a teremtetthez, a materiális eszközökhöz, hanem a természetfelettihez, a teremtőhöz fordul.
A tokaji bor világhírű szakértője szerint az egyetemes hit egyre nagyobb szerepet kap a mindennapok munkájában, függetlenül a vallási, egyházi beállítottságtól. Azok az emberek, akiknek megvan a nyitottságuk az isteni szeretet energiájának befogadására, folyamatosan keresik önmagukat, törekszenek a jóra, életüket és munkájukat mint egy egység részeit képzelik el. A hívő embernek sokkalta nagyobb öröm lehet az osztályrésze, csak úgy, mint azoknak, akik a tevékenységéből részesülnek. Így például a bor fogyasztója is közvetlenül átérezheti azt az energiát, ami a borász munkájával kerül a palackba.
Szepsy István úgy véli, a karácsony egyik legfőbb üzenete, hogy az ember magába szállva a tisztaságra, az újjászületésre gondol. Ezeknek az érzéseknek a vágya minden emberben él, azonban fontos, hogy ne csak az ünnepen, hanem nap mint nap keressük őket. Akik ezt teszik, és hittel végzik munkájukat, a rendőrtől a boltosig, környezetük számára is pozitív energiát sugároznak, és a borhoz hasonlóan magukban hordozzák a folyamatos megújulás lehetőségét.
Hanganyag: Kovács András István, Sánta András