Infostart.hu
eur:
365.32
usd:
315.18
bux:
150666.43
2026. augusztus 31. hétfő Bella, Erika

"A paranoia korát éljük"

A 21. században egyre többen válnak paranoiássá - véli egy neves brit szakember, aki ezt elsősorban az urbanizáció rohamos terjedésének számlájára írja.

A paranoia jóval elterjedtebb, mint ahogy azt gondolnánk - véli Daniel Freeman, aki szerint Nagy-Britanniában minden negyedik ember veszélyben és fenyegetve érzi magát.

"Manapság már nem merjük kiengedni a gyerekeinket játszani, gyanakvóak vagyunk az idegenekkel szemben, és mindenhol biztonsági kamerák vesznek minket körül" - állítja a londoni King's College pszichiátriai intézetének professzora, aki tíz éve kutatja a paranoiát.

A szakértő szerint a 21. században a paranoia korát éljük, és ez elsősorban annak a következménye, hogy drasztikusan növekszik a városlakók száma. Amíg 1800-ban a lakosság csak 5 százaléka élt városokban, addig becslések szerint 2030-ra ez az arány már 65 százalék lesz.

A paranoiás esetek száma a városokban kétszer magasabb, mint vidéken - mondja a szakember, aki ezt azzal magyarázza, hogy a szociális kötődések a városokban lazábbak, mint a kisebb, falusi közösségekben, ahol viszonylag stabil támogatói hálózatok léteznek.

A városi lét egyik hátulütője a társadalmi elszigetelődés, ami nagyban hozzájárul a paranoiás gondolatok kialakulásához - mutat rá a professzor, aki hozzáteszi: az anyagiak egyenlőtlen elosztása is hozzájárul a betegség terjedéséhez, mert az csökkenti az emberek közötti bizalmat.

Freeman professzor, akinek a témával kapcsolatos könyve a napokban jelenik meg Nagy-Britanniában, a médiát is kritizálja, amely szerinte felerősíti a félelmeket, és a "véres" híreket helyezi előtérbe.

Címlapról ajánljuk
Európa függetlenebb lett az orosz gáztól, ám érzékenyebb a világpiacokra

Európa függetlenebb lett az orosz gáztól, ám érzékenyebb a világpiacokra

Az orosz gáz visszaszorítása megváltoztatta az európai gázárak dinamikáját is. 2011-2021 között az európai havi gázárváltozások ingadozásának 75 százalékát, 2022 után már 94 százalékát magyarázta a globális gázár-index megváltozása. A számot óvatosan kell értelmezni, mert a használt globális index maga is tartalmaz európai árat. A tendencia mégis fontos kérdést vet fel: lehet-e egyszerre diverzifikáltabb az ellátás és globalizáltabb a kockázat?
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×