Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.83
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

A Cosmo őséből mindent megtudhat a fejfedőkről

A ruhák ugyan hosszabbak, a kapcsolati tanácsok pedig visszafogottabbak, a 144 éve, Nagy-Britanniában kiadott első női magazin mégis épp annyira felkeltette az akkori nők érdeklődését, mint manapság a Cosmopolitan.

Izabella Beetont eddig főzőtudományáról ismerte a közvélemény. A viktoriánus szakácskönyv ugyanis még mindig kedvelt a szigetországban.

A hölgy azonban több mint száz évvel a ténykedése után egy másik oldaláról is megismerszik. Õ volt ugyanis az első, aki női magazint készített Nagy-Britanniában.

Praktikus tanácsai már akkor is elengedhetetlenek voltak a magukra adó, jómódú ifjú hölgyek számára.

A XIX. századi praktikák azonban hamarosan mindenki számára hozzáférhetők lesznek, hiszen a hónap végén várhatóan elárverezik a havonta megjelent magazin egy 1863-as rendkívül ritka példányát.

Mindebből megtudhatjuk majd, mit illett vagy nem illett viselnie a hölgyeknek ősszel és télen, csaknem másfél évszázaddal ezelőtt.

A lapszám egyébként a kalapokra, a női fejfedőkre fókuszál, hiszen, mint kiderült, "a főkötőknek nagy választéka létezik, és csak most, széles csokorban ismerkedhetünk meg velük".

A magazint lapozgatva mindent megtudhatunk a fejfedőt díszítő szalagokról és zsinórokról is, amelyek készülhetnek selyemből, de természetesen gyapjúból is, amelyet ha kell, drótok merevíthetnek. De hasznos tanácsokat kaphatunk arról is, hogy télen milyen frizurával ildomos megjelenni egy vacsorán.

Kiderül az is, hogy a téli időszakban reggelente ajánlott a vastag moherruha viselete, mindez gesztenyebarna színben a legdivatosabb, sárga szalaggal díszítve.

Izabella Beeton első női magazinja 1852-ben jelent meg, és hamarosan több tízezres forgalmat tudhatott magáénak. Manapság pedig a divat történészei számára nyújtanak támpontot.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×