Infostart.hu
eur:
385.12
usd:
331.8
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

A zenétől kapnak kedvet a gyerekek a droghoz

A rockzenénél sokkal ártalmasabb a country a gyerekek számára, bár a rapet nem "veri" semmi az alkohol és a kábítószerek reklámozását illetően - derítették ki amerikai kutatók, akik a 2005-ös a slágerek szövegeit vizsgálták.

A 2005-ben slágerlistára került dalok vizsgálatából kiderült, hogy míg a rock számoknak "csak" a 14, addig a country daloknak a 37 százaléka szól alkoholról és kábítószerről.

A country zenét azonban még így sem lehet összevetni a rappel, amely messze a "legerőszakosabb": a dalszövegek 77 százalékában említik meg az ivást és a drogokat - derült ki a kutatásból, amelynek eredményét az amerikai közegészségügyi szövetség éves közgyűlésén ismertették.

A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a 8-18 éve közöttiek naponta két órán keresztül hallgatnak zenét. "Nem árt, ha tudjuk, minek vannak kitéve a gyerekek, így beszélhetünk velük ezekről a témákról, és elmagyarázhatjuk nekik, mi a helyes és a helytelen" - figyelmeztetett a tanulmány szerzője, Brian Promack, a Pittsburgh-i Egyetem orvosi fakultásának adjunktusa.

A kutatók öt kategóriában vizsgálták a slágereket: rap, country, hip hop, rock és pop. Azt találták, hogy a 279 sláger egyharmadában esett szó alkoholról és kábítószerekről - a legkevesebbszer a hip hop dalokban.

A legtöbbször ráadásul kimondottan pozitívan említették meg az énekesek az alkoholt és a kábítószert - elsősorban a marihuánát. "Azt találtuk, hogy az alkohol és a drogok szexuális, szociális és érzelmi hatásait pozitívnak, fizikai és jogi következményeit negatívnak írják le a dalszövegekben" - összegezte a kutatás eredményét Brian Primack.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×