Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

Munkahelyi szundítással a jobb teljesítményért

A francia dolgozóknak jól megy a soruk: jelenleg nekik van a legrövidebb heti munkaidejük, most pedig arra bátorítják őket, hogy szundikáljanak egy kicsit ebéd után.

A francia egészségügyi minisztérium hétmillió euróba (1,8 milliárd forint) kerülő programot hirdetett, amellyel a tárca azt akarja elérni, hogy aludjanak többet a franciák.

Szakértők szerint ugyanis a lakosság egyharmada nem alszik eleget, és ez okozza a balesetek egyötödét, továbbá rossz tanulmányi- és munkahelyi teljesítményhez, elhízáshoz, depresszióhoz és más betegségekhez vezet.

"Az alvást nem szabad fél vállról venni" - hangsúlyozza Xavier Bertrand egészségügyi miniszter.

Tesztelik

Az ebéd utáni szundikálást önként jelentkező cégeknél vezetik majd be, és megfigyelik az eredményeket, később pedig minden vállalatnak ajánlhatják majd.

"Miért ne sziesztázzunk a munkahelyen? A kérdést nem érdemes tabuként kezelni" - jelentette ki a miniszter, hozzátéve: ha a megfigyelések igazolják, hogy a 15 perces szieszta kedvezően hat a koncentrációra és a munka minőségére, akkor támogatják majd a módszer elterjesztését.

Művelői számára a délutáni szundítás haszna nem lehet kérdéses. Ennek hívei között olyan ismert történelmi személyek is megtalálhatók, mint Joszif Sztálin volt szovjet diktátor, Ronald Reagan korábbi amerikai elnök és Winston Churchill egykori brit miniszterelnök.

Noha Franciaország déli részén sokan hódolnak a hagyományos mediterrán sziesztának, a francia irodai dolgozók egyre nagyobb része hanyagolja a korábban szentnek számító kétórás ebédidőt, és csak néhány szendvicset kap be.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×