aszály

Ha klímaváltozásról beszélünk, sokan a hőmérséklet- vagy a tengerszint-emelkedésre gondolnak, pedig a klímaváltozás jelentősen befolyásolja a vízkörforgást is – hívta fel a figyelmet az InfoRádióban Bozó László meteorológus, a Magyar Tudományos Akadémia Földtudományi Osztályának elnöke.

Fák évgyűrűinek vizsgálatával állapították meg a szakemberek azt, hogy az elmúlt kétezer év legpusztítóbb száraz időszakát éljük 2014 óta.

A klímaváltozásnak mélyreható, azonnali és súlyosbodó következményei vannak az emberi egészségre nézve és ez alól egyetlen ország sem élvez kivételt – derül ki a The Lancet Countdown elnevezésű nemzetközi együttműködés révén született éves jelentésből.

Aszályhelyzetet hirdetett az agrárminiszter a 2020. kárenyhítési évre az ország egész területére - közölte az Agrárminisztérium (AM).

Idén mintegy 3500 tonna termett országosan, ami csupán fele az elmúlt évtized átlagának. A legnagyobb kárt idén a májusi fagy a nyugati dióburok-fúrólégy okozta.

Megsüllyedt a Duna főmedre az elmúlt időszakban, az alacsonyabb vízszint miatt a folyó déli mellékágának, a Mosoni-Dunának is jelentősen csökkent a vízszintje, különösen Győr belterületén - mondta az InfoRádiónak az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője, Láng István. Ezért a Mosoni-Duna torkolati szakasza vízszintjének szabályozásához egy acél elzárótáblát emeltek a folyóba a Győrhöz közeli Torda-szigetnél.

Az átlagos termés harmadát hozza az idei év a fagykárok és az aszály miatt.

Drasztikusan csökkentette a tavaszi időjárás a várható gyümölcstermést, ez pedig jelentősen, akár átlagosan 20 százalékkal is megemelheti a fogyasztói árakat. A drágulásnak az import vet gátat.

Az elmúlt 50 év leggyengébb akácméztermése lehet az idei - mondta az InfoRádiónak az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. Bross Péter hozzátette, hogy márciusban a fagyok, májusban pedig a szokatlanul hűvös idő nem kedvezett a hazai akácosoknak.

Ugyanakkor kissé javultak az agrárium szereplőinek várakozásai a második negyedév végére az első negyedévhez képest.

Az elmúlt napok esőzéseivel véget érő aszály okozta hozamcsökkenést kevéssé tudja ellensúlyozni a csapadék, de több tavaszi vetésű szántóföldi kultúrának és zöldségfélének jól jött a nedvességpótlás.

Két hét múlva az őszi árpa aratásával megkezdődhetnek a nyári betakarítási munkák, ha az elkövetkezendő időszakban jelentős lehűlés nem érkezik - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szántóföldi növénytermesztési és beszállítóipari osztályának elnöke.

A természet teszi a dolgát, még ha nehéz is látni ezt - indokolta a döntést az internetes közvetítést biztosító Gemenc Zrt.

A teljes hazai gyümölcstermés legalább 40 százalékát tették tönkre a március elejétől május közepéig pusztító fagyok. Nincs is olyan gyümölcsfajta, amelyik jól átvészelte volna ezt az időszakot - mondta az InfoRádiónak Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kertészeti osztályának elnöke.

A Gabonatermesztők Országos Szövetségéhez (GOSZ) beérkezett információk szerint a repce nagyon rossz állapotban van, a búza heterogén, de összességében gyenge képet mutat - mondta a Világgazdaságnak a szervezet elnöke.

A tavaszi vetések csaknem befejeződtek az agrártárca összesítése szerint. Az őszi vetésű növények azonban egyre jobban megsínylik a hetek óta tartó szárazságot, a gyengébb adottságú talajokon gyakorlatilag megállt a növények fejlődése.

A fagykár után most az aszály veszélyezteti az idei gyümölcstermést, de szinte valamennyi mezőgazdasági ágazatot súlyosan érinti a csapadékhiány.

Most pár milliméternyi csapadék is életmentő lenne a vetéseknek, de a jó terméshez esős május kellene.

Megint nehéz évük lesz a méhészeknek, az aszály miatt kevésbé mézel a repce, a kora tavaszi fagyok tönkretették az akácvirág-rügyeket. A tavaszi fagykár hatásai helyrehozhatatlanok.

Továbbra is rendkívüli a szárazság Magyarországon, még sokat kell várni a kiadósabb csapadékra. De nemcsak nálunk, hanem szinte egész Európában súlyos gondot okoz az aszály.